Egy 3590-es sorszámot viselő aktív terület bevonult a napkorong közepére, egy hatalmas napfoltcsoport, ami tulajdonképpen az ebben a jelenlegi 25-ös sorszámot viselő napfoltciklusban mindeddig a legnagyobb napkitöréseket okozta – mondta Kiss L. László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Azt is kiemelte, hogy el is ment a Föld mellett egy a Napból kiköpött koronakidobódás plazmafelhője.

"Szerencsére nem találta el a bolygónkat, ezért a mágneses vihar elmaradt, de figyelmeztető volt, mert az idei év és a jövő év fordulójára jósolt naptevékenységi aktivitási maximum mostanában erőteljesebben befolyásolja a Föld mágneses teret" – emelte ki a főigazgató. A mágneses tér változásain keresztül a Föld felszínén is megjelennek a hatások, de azt, hogy mikor érhetik el ezek a kitörések azt a szintet, hogy az átlagembert is érintik, nem tudják előre jelezni – tette hozzá.

Egy nagy kitörés volt 1859-ben, a Carrington-esemény, amely évszázados időskálán ismétlődik. A csillagász felidézte, hogy akkor ténylegesen akkora mágneses viharok voltak, hogy a sarki fények egészen déli szélességig látszottak Európából, sőt a távíróvezetékekben akkora áramlökések keletkeztek a mágneses tér hirtelen változásaitól, hogy még a távírógépekben a papír is begyulladt a szikráktól.

"Ha ma történne egy ilyen, akkor lényegében a tömegkommunikáció, vagy a telekommunikációs rendszereken alapuló földi civilizáció legalább három-négy napra effektíve lekapcsolna.

Ez nagyon komoly hatás lenne, de ezt jelenleg nem tudjuk előre jelezni" – emlékeztetett Kiss L. László.

A Nap aktivitását űrszondák serege figyeli, és ha ilyen koronakidobódás van, azonnal észlelik. Ezeknek a tipikus sebessége 1000 kilométer másodpercenkénz, ami azt jelenti, hogy nagyjából két-három nap alatt jut el ide a Földre. Ezért ha a szondák jelzik, hogy nagy részecskezápor érkezik, akkor két-három nap lesz arra felkészülni, hogy hatalmas mágneses vihar lesz a Földön.

"Hála Istennek ilyenre még valójában nem nagyon volt szükség. De ezek a flerek a Csendes-óceán térségében a rövidhullámhosszú rádiós kommunikációt zavarták több órán keresztül. A katonák, akik ezeken a frekvenciákon kommunikálnak például a tengeralattjárókkal, elvesztették a kapcsolatot az egységeikkel" – mondta a szakértő, de nem lehet kizárni, hogy hasonló aktivitás időnként okozhat nagyobb, a hétköznapi ember számára is érezhető problémát is – főleg az északi szélességeken, Kanadában, a skandináv országokban. Ilyen lehet például a fennakadás az áramszolgáltatásban akár több napig.

"A Napunk, hiába a legjobban tanulmányozott csillag, a mágneses viselkedésével mindmáig sok-sok rejtélynek ad helyszínt, és az előrejelezhetetlenség okán a Napunk folyamatos monitorozása, követése az az űridőjárás szempontjából ugyanolyan fontos tevékenység, mint például a földi időjárás figyelése a földmegfigyelő meteorológiai műholdakkal, hisz azok nélkül nem tudnánk ma időjárást előre jelezni itt lent a Földön" – mondta Kiss L. László.