Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Solar prominences, the atmosphere of the star and its activity. The star has a series of coronal discharges and demonstrates a solar wind above its surface
Nyitókép: vitacopS/Getty Images

Aggasztó dologra figyelmeztetnek a kutatók a Nappal kapcsolatban

Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.

A Nap tevékenysége ciklusokra osztható fel. A központi csillagunk jelenleg – a megfigyelések kezdete óta – a 25. ilyen ciklusánál jár, ami 2019 decemberében kezdődött. Mivel egy ilyen ciklus – felfutással, tetőzéssel és lefutási időszakkal – 11 éven át tart, a szakemberek úgy vélik, hogy a mostani tetőzése 2024 elejére várható – írja az Interesting Engineeringre hivatkozva a Hvg.hu.

A napciklusokat a napfoltok és a napkitörések száma és intenzitása határozza meg: minél több a napfolt, annál aktívabb a csillag, és annál több napkitörésre lehet számítani.

Bár a szakemberek korábban úgy gondolták, hogy a mostani egy gyenge ciklus lesz, az indiai IISER kutatói összefüggést fedeztek fel a Nap mágneses tere és a napciklus között, ami arra utal, hogy a jövő évben igen intenzív tevékenységet várhatunk a csillagunktól. Az erről szóló tanulmány a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos folyóiratban jelent meg.

A kutatók a földi teleszkópok által több évtizeden át rögzített adatai alapján jutottak a következtetésükre; ha a kalkulációjuk pontos, akkor az alátámaszthatja azt a feltételezést, miszerint

a napfoltok valójában a naptevékenységek katalizátorai, nem pedig eredményük.

Ezt sugallja a Waldmeier-hatás néven ismert elmélet, ami szerint a napfoltok számának növekedése és csökkenése a napciklus során nem szimmetrikus. Ezek szerint a napciklus tetőzését lassan és folyamatos növekedés mellett éri el az égitest, míg a minimumát gyorsan és hirtelen. A Waldmeier-hatás okai egyelőre nem ismertek, de a jelenségnek a Nap mágneses mezőinek változásához lehet köze.

A naptevékenységgel kapcsolatban arra figyelmeztetnek, hogy a kitörések hatással lehetnek a Föld magnetoszférájára, ionoszférájára és a felső légkörre, valamint megzavarhatják a rádiókapcsolatot és a GPS-rendszereket is.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×