eur:
393.13
usd:
363.62
bux:
72351.87
2024. július 4. csütörtök Ulrik
fotó: Együtt egy életért, ártatlan állatokért egyesület 19139410-1-20
Nyitókép: Együtt egy életért, ártatlan állatokért egyesület 19139410-1-20

Később öregedő kutyát akar vagy hosszabb életűt? Itt a tudomány tippje!

Nemcsak az élethosszt, de a kognitív hanyatlás folyamatát is befolyásolja a kutyák mérete – derül ki az ELTE Etológiai Tanszékének legfrissebb kutatásából. Turcsán Borbála posztdoktori kutató az InfoRádióban elmondta: a viselkedéses öregedés a legkisebb és legnagyobb testű kutyákat érinti a leginkább.

Turcsán Borbála tudományos posztdoktori vizsgálatában arra volt kíváncsi, hogy ha már ismert, hogy a kutya kora befolyásolja az élethosszt, vajon az öregedés dinamikáját is befolyásolja-e, vagyis hogy mikor kezdődik az öregedés, és milyen ütemben zajlik. Felvették az adatok változását, és a kognitív viselkedésről próbáltak információkat szerezni, majd egy korgörbén megvizsgálták a nyert adatokat. Ezt követően azt nézték meg, hogy a korgörbék hogyan viszonyulnak ahhoz, hogy egy kutya milyen méretű.

"A testméret nemcsak az élethosszt, hanem a viselkedéses öregedést és a kognitív hanyatlást, annak mértékét is befolyásolja

elsősorban úgy, hogy mindez korábban kezdődik a legnagyobb termetű állatoknál. Az óriási, 30 kilogramm fölötti állatoknál két-három évvel korábban indul be az öregedéssel járó viselkedésváltozás, viszont ennek sebessége lassabb, mint a kistermetű állatoknál. Lényegében előbb-utóbb találkoznak" – mutatott rá a kutató.

Amit még érdekesnek talált a vizsgálat, hogy nem is öregednek olyan nagy mértékben a nagy termetű kutyák, mint a kicsik – ez persze a kognitív hanyatlásra vonatkozik. "Igaz, a nagy termetűek nem is élnek addig" – jegyezte meg.

A biológiai okokról azt mondta, a molekuláris magyarázatokat a mai napig vitatja a tudomány is.

"Volt egy nagyon jó elképzelés, hogy valójában nem is a testméret számít, hanem a növekedési ráta. Tehát hiába figyeljük meg, hogy például egy ír farkas másfél éves korára éri el a méretét, míg a csivava 9 hónaposan, de az ír farkas növekedése így is sokkal gyorsabbnak számít. Ez a felgyorsult növekedési ütem az, ami hajlamossá teszi a sejteket túlosztódásra, oxidatív problémákra, károsodásokra, és ennek a gyors sejtosztódásnak, sejtöregedésnek a hosszú távú kihatása az, hogy a nagy testű állatok hamarabb kezdenek el fizikailag leépülni, a testük nem bírja olyan sokáig. Ennek nem találták eddig a bizonyítékát, jó kis teória volt, de úgy tűnik, ez nem áll fenn igazán. Most néznek egymásra a kutatók, hogy jelenleg nincs tudás. Valamilyen szinten biztos, hogy az öregedés és a növekedés ütemével kapcsolatos a dolog, konkrétan viszont a molekuláris háttérről nem tudni" – foglalta össze a dilemmát.

A leglassabban öregedő kutyákról szólva elmondta, a legnagyobb testű kutyák között kell keresni őket, viszont náluk – erősítette meg – hamarabb indul el a folyamat.

"Nem tud az ember mindenképpen jól járni, nem tud egyszerre minőséget és mennyiséget nyerni. Azok a kutyák, amelyek lényegében életük végéig megőrzik a szellemi egészségüket, fizikailag hamar tönkremennek, de amelyek fizikailag sokáig bírják, szellemileg, mentálisan kezdenek leépülni. Ami nekünk érdekes eredményünk volt, hogy

a méret hatása a viselkedéses öregedésre elsősorban a két extrém méretet érintette, a 6 kilónál kisebb és a 40 kilónál nagyobb kutyákat"

– mutatott rá. 10 és 30 kiló között nem találtak semmiféle eltérést az öregedésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×