eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 29. vasárnap Mihály
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke, a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (Hungarian Scientific Panel on Climate Change, HuPCC) alelnöke beszédet mond a Portfolio gazdasági hírportál fenntarthatósági konferenciáján Budapesten 2022. szeptember 6-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ürge-Vorsatz Diána: ijesztő jövő felé halad a világ

A klímakutató az ENSZ testülete nemrégiben választotta meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület új alelnökévé.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet 1988-ban alapította az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az IPCC avégett született, hogy a döntéshozók képesek legyenek eligazodni a már akkoriban is nagyon ellenmondásos, vagy legalábbis rendkívül komplex, éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredmények útvesztőjében. Emellett alapvető cél volt, hogy a testület úgy összegezze a meglévő tudományos ismereteket, hogy a kormányok azokat el is fogadják, elkerülendő az olyan vitákat a későbbi nemzetközi tárgyalásokon, amik abból erednek, hogy az egyes országok kutatói mást és mást mondanak – magyarázta Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban. Az volt a cél, „hogy legyen egy mindenki által elfogadott alap tudományos dokumentum, amire már lehet építeni azután a nagyobb politikai megegyezéseket.”

A klímakutató nagyon nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy több mint 90 ország képviselőjének bizalmát megkapva egyike lehet a szervezet három alelnökének. Megjegyezte: természetesen az adott jelöltek ismertsége és szaktudása is sokat nyom a latba, de miután az ENSZ alapvetően egy diplomáciai szervezet, végső soron nem ő, hanem Magyarország kapta a szavazatot. A kinevezést hatalmas felelősségnek nevezte, mondván

az éghajlatváltozással kapcsolatos döntéseken, és az ezekkel kapcsolatos nemzetközi egyezményeken egyre nagyobb a politikai nyomás,

hiszen hatalmas gazdasági érdekekről, vagy ellenérdekekről is szó van.

„Egyre több az érdekelt, ellenérdekelt csoport, nem beszélve az éghajlatváltozással kapcsolatos hatalmas pénzáramlásokról.”

Ürge-Vorsatz Diana úgy véli, a vállalásoknak köszönhetően tapasztalható némi javulás, mi több, az ENSZ legutóbbi, tavaszi jelentésében le is szögezte, hogy bizonyos országok valóban csökkenteni tudták a kibocsátásukat, aminek eredményeként a szervezet már „levette a Földet a legrosszabb éghajlatváltozási pályáról”. Mint mondta, egyes számítások alapján – a korábbi kibocsátási pályák miatt – akár 5-6 Celsius-fokkal is megnövekedhetett volna a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest az évszázad végéig, most viszont inkább már úgy látják, hogy ez – remélhetőleg – nem fog 4 fok fölé menni, akkor sem, ha nem kerülnek további szakpolitikák bevezetésre.

Amennyiben viszont a vállalásokat mindenki maradéktalanul betartja, durván 2,5-3 fokos emelkedés valószínűsíthető az évszázad második felére – tette hozzá a szakértő.

„Ez sajnos még mindig nagyon ijesztő, mert már egy 1,5 fokos melegedés is visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat be”

– hívta fel a figyelmet Ürge-Vorsatz Diána, példaként említve az óceáni áramlási rendszerek összeomlását, a grönlandi jég végérvényes elolvadását vagy az amazonasi esőerdők elszavannásodását.

Az ENSZ ezért is hangsúlyozza, hogy minden tized fok melegedés számít, és hogy mennyire fontos megállítani a globális felmelegedést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×