eur:
410.18
usd:
362.89
bux:
84947.5
2025. április 11. péntek Leó, Szaniszló
Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a Középbánya-tóban Salgótarján közelében 2012. augusztus 21-én. A néhány centiméteres, átlátszó, emberre ártalmatlan állatok a magasabb vízhőmérséklet, valamint a jó vízminőség miatt jelentek meg a tóban.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Figyelem, előjöttek a Duna édesvízi medúzái

Évről évre mindig döbbenetet kelt, amikor a kontinentális éghajlatú Európa vizeiben is megjelennek a medúzák. Most hétvégén a Duna ausztriai szakaszán okozott meglepetést az édesvízi medúzák felbukkanása.

Nadja Hahn osztrák újságíró a bécsi Kuchelauhoz tartozó kikötőben a múlt hétvégén medúzákat látott, ami megdöbbentette - adta hírül a Ripost.

A bejegyzés kapcsán az oe24.at nevű osztrák hírportál és a Kronen Zeitung is utánajárt annak, hogy a történtekben nincs semmi hihetetlenül szokatlan, mivel számos olyan medúzafaj ismert, amely a tenger helyett édesvízben él, és ezek közül az élőlények közül ma már több Közép-Európában is honos.

A horgaszat.hu összeállítása szerint az édesvízi medúza Magyarországon is előfordul. Apró termetű, néhány centiméteres, átlátszó, medúza formájú élőlényekről van szó, amelyek lüktető mozgással úsznak a vízben. Általában a kristálytiszta vízben lehet rájuk bukkanni. Az édesvízi medúzák nem őshonosak Európában. Valamikor az 1920-as évek elején Délkelet-Ázsiából kerültek a kontinensre, valószínűleg úgy, hogy akváriumból valamilyen természetes vízbe jutottak vagy az állatok, vagy a petéik.

Ezek az állatok egyáltalán nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Rendelkeznek ugyan apró, mikroszkopikus méretű csalánsejtekkel, amelyben méreganyag van, de ezek csak egysejtű, egészen apró szervezetekre veszélyesek, úgyhogy

az ember akár nyugodtan kézbe is foghatja őket, semmi baja nem lesz tőlük.

Magyarországon előforduló populációik általában kavicsbányatavakban és a folyók holt medreiben szoktak megjelenni nagy tömegben.

Az édesvízi medúzákkal Magyarországon elsősorban

  • a Szigetközi-Dunán,
  • a Mályi-tóban,
  • az Omszki-tóban,
  • Gyékényesen,
  • a Kis-Tokaji tóban,
  • a Palatinus-tóban,
  • a Dorogi-tóban és
  • a Dráván lehet találkozni,

de a víz hőmérsékletétől függően gyakorlatilag az ország egész területén bárhol felbukkanhatnak a tiszta vizekben.

Átlagos méretük hazai vizeinkben 2-4 centiméter, és szaporodásuk csak 22 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett indul meg.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Szakértő: fordított Nixon-stratégiával választaná le Donald Trump Moszkvát Pekingről

Szakértő: fordított Nixon-stratégiával választaná le Donald Trump Moszkvát Pekingről

Donald Trump egyfajta „fordított Nixon-stratégiával” próbálkozik, igyekszik Oroszországgal jobb kapcsolatot kialakítani, hogy így eltávolítsa Kínától – fogalmazott az InfoRádióban Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Szerinte ennek a taktikának a része a Kínára kivetett hatalmas vám, de a cél érdekében feloldhatják az Oroszország elleni szankciókat is.

Kemenesi Gábor a száj- és körömfájás vírus eredetéről: nem kell előállítani, ott van a réten

A virológus szerint a ragadós száj- és körömfájás vírusa valóban előállítható kémcsőben, de nincs sok értelme, mert több ázsiai országban begyűjthető a réteken, hiszen ott folyamatosan jelen van és fertőz. Kemenesi Gábor arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi utalhat mesterséges előállításra egy vírusnál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.14. hétfő, 18:00
Magyar Levente
a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×