Infostart.hu
eur:
376.99
usd:
319.41
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) a Középbánya-tóban Salgótarján közelében 2012. augusztus 21-én. A néhány centiméteres, átlátszó, emberre ártalmatlan állatok a magasabb vízhőmérséklet, valamint a jó vízminőség miatt jelentek meg a tóban.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Figyelem, előjöttek a Duna édesvízi medúzái

Évről évre mindig döbbenetet kelt, amikor a kontinentális éghajlatú Európa vizeiben is megjelennek a medúzák. Most hétvégén a Duna ausztriai szakaszán okozott meglepetést az édesvízi medúzák felbukkanása.

Nadja Hahn osztrák újságíró a bécsi Kuchelauhoz tartozó kikötőben a múlt hétvégén medúzákat látott, ami megdöbbentette - adta hírül a Ripost.

A bejegyzés kapcsán az oe24.at nevű osztrák hírportál és a Kronen Zeitung is utánajárt annak, hogy a történtekben nincs semmi hihetetlenül szokatlan, mivel számos olyan medúzafaj ismert, amely a tenger helyett édesvízben él, és ezek közül az élőlények közül ma már több Közép-Európában is honos.

A horgaszat.hu összeállítása szerint az édesvízi medúza Magyarországon is előfordul. Apró termetű, néhány centiméteres, átlátszó, medúza formájú élőlényekről van szó, amelyek lüktető mozgással úsznak a vízben. Általában a kristálytiszta vízben lehet rájuk bukkanni. Az édesvízi medúzák nem őshonosak Európában. Valamikor az 1920-as évek elején Délkelet-Ázsiából kerültek a kontinensre, valószínűleg úgy, hogy akváriumból valamilyen természetes vízbe jutottak vagy az állatok, vagy a petéik.

Ezek az állatok egyáltalán nem jelentenek semmiféle veszélyt az emberre. Rendelkeznek ugyan apró, mikroszkopikus méretű csalánsejtekkel, amelyben méreganyag van, de ezek csak egysejtű, egészen apró szervezetekre veszélyesek, úgyhogy

az ember akár nyugodtan kézbe is foghatja őket, semmi baja nem lesz tőlük.

Magyarországon előforduló populációik általában kavicsbányatavakban és a folyók holt medreiben szoktak megjelenni nagy tömegben.

Az édesvízi medúzákkal Magyarországon elsősorban

  • a Szigetközi-Dunán,
  • a Mályi-tóban,
  • az Omszki-tóban,
  • Gyékényesen,
  • a Kis-Tokaji tóban,
  • a Palatinus-tóban,
  • a Dorogi-tóban és
  • a Dráván lehet találkozni,

de a víz hőmérsékletétől függően gyakorlatilag az ország egész területén bárhol felbukkanhatnak a tiszta vizekben.

Átlagos méretük hazai vizeinkben 2-4 centiméter, és szaporodásuk csak 22 Celsius-fokos vízhőmérséklet felett indul meg.

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

A Demján Sándor Tőkeprogramba érkező új igényléseket január közepén fel kellett függeszteni, mivel rohamosan fogy a rendelkezésre álló keretösszeg, a vállalatok érdeklődése viszont nem lankad. A program népszerűsége sokakat meglephetett, hiszen a magyar kkv-finanszírozási struktúra jellemzően igen hitel-túlsúlyos, a tőkebevonástól több vállalatvezető ódzkodott. A kedvező feltételek, illetve a kereskedelmi- és iparkamarai háttér ugyanakkor sokakat meggyőzhetett a tőkefinanszírozás létjogosultságáról. A cégek jellemzően kapacitásbővítésre és adatvezérelt, digitális technológiai fejlesztésekre fordítják a tőkebefektetést, amellyel felgyorsíthatják növekedésüket és javíthatják a termelékenységüket. Az eddigi eredmények alapján megfontolandó a program folytatása, hiszen nélküle akár beruházások maradhatnak el, pedig – miután általánosan kezd megváltozni a tőkebevonással kapcsolatos vélekedés – rengeteg megvalósításra váró terv van még a kkv-k fiókjában. A Portfolio Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a program eredményeiről, a tőkefinanszírozás előnyeiről, és a forrásoknövelés elmaradásának kockázatairól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×