Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.71
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Forradalmi változás a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében

A Semmelweis Egyetemen alkalmazott új eljárás nemcsak a napi többszöri tűszúrást és vércukormérést váltja ki, hanem jóval kevesebb mellékhatása is van.

Az új gyógymódot a társadalombiztosítás is támogatja. A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható tájékoztatás szerint az injekciót, amely egy korszerű bázisinzulinból és egy, a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére használt nem inzulin típusú hatóanyagból áll, naponta egyszer kell beadni, vércukormérést pedig elegendő hetente egy-két alkalommal végezni.

Idézték Kempler Péter egyetemi tanárt, az intézmény belgyógyászati és onkológiai klinikájának munkatársát, aki kiemelte: az új kezeléssel "a beteg kevésbé hízik, kevesebb a vércukoreséssel járó epizód, mintha csak inzulint használna, és ritkább a mellékhatás".

"Az a beteg, aki azt hitte, hogy élete végéig naponta négyszer kell magának inzulint beadnia, s előtte négyszer az ujjbegybe szúrni, új életet kap" - fogalmazott Kempler Péter. Kitért arra is, hogy a sikeres alkalmazáshoz jól kell ismerni a beteg kórtörténetét, és a betegnek is együtt kell működnie, mivel az új kezelés "beállítása" a megszokott negyedévesnél eleinte gyakoribb ellenőrzéssel jár.

Az egyetemi tanár kifejtette, hogy

a cukorbetegek kilencven százalékát a 2-es típusú cukorbetegek teszik ki,

Magyarországon a 2-es típusú diabétesz és annak "előállapotai" a felnőtt lakosság tizenöt százalékát, tehát csaknem másfél millió embert is érinthetnek.

Az új módszert elsőként egy békéscsabai kutatócsoport vizsgálta, majd bekerült az Amerikai Diabétesz Társaság 2023-as ajánlásai közé. A kezelés ilyen mértékű egyszerűsítésére eddig sehol nem volt példa - hangsúlyozta Kempler Péter.

Hozzátette: a szaknyelven deeszkalációs vagy dezinitenzifikációs terápia különösen jól alkalmazható azoknál a betegeknél, akik kezdetben intenzív inzulinkezelést kapnak, ami általában napi négy inzulininjekció beadását és a vércukor érték napi négyszeri ellenőrzését jelenti.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×