eur:
394.97
usd:
368.65
bux:
72094.79
2024. június 29. szombat Péter, Pál
Nyitókép: Pixabay

Életveszély: több százezer magyar lehet, aki nem is tud róla, hogy cukorbeteg

Sok magyar ember a diagnózishoz sem jut el, pedig a cukorbetegség kezelés nélkül súlyos szövődményeket okozhat – mondta az InfoRádióban a SOTE Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának professzora. Kempler Péter szerint a szűrések végzése rendkívül fontos, a legújabb, korszerű terápiák mindenki számára elérhetők.

A cukorbetegség (diabétesz) világnapját minden évben november 14-én tartják. A világnap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a cukorbetegségre, amely milliókat érint az egész világon. A világnapot 1991-ben rendezte meg először a Nemzetközi Diabétesz Szövetség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével. 2006 óta az ENSZ is támogatja és azóta világszerte megrendezik az eseményt. Azért november 14-én, mert 1891-ben ez a napon született Sir Frederick Grant Banting kanadai orvos, kutató, aki 1922-ben Charles Besttel felfedezte az inzulint.

A cukorbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet részlegesen vagy teljesen képtelen az inzulin nevű hormon megfelelő mennyiségű elválasztására. Az inzulin a vércukorszint csökkentéséért felelős hormon. Kétféle típusú cukorbetegség létezik. Az 1-es típusban a hasnyálmirigy egyáltalán nem termel inzulint, ezért azt mesterségesen előállított inzulinnal pótolják, melyet adagolópumpával vagy injekcióval juttatnak a szervezetbe. A 2-es típusú cukorbetegséget általában diéta és tabletta formájú gyógyszerek kombinációjával kezelik.

Kempler Péter azt mondta az InfoRádióban, hogy akár több százezer látens cukorbeteg is lehet Magyarországon, ezért rendkívül fontos a megelőző szűrések végzése. A professzor kiemelte: a korszerű diagnosztikának köszönhetően

akár tíz évvel előre meg lehet jósolni a betegség kialakulásának esélyeit, ehhez csupán egy kérdőívet kell kitölteni.

Mint fogalmazott, egyszerű kérdésekre kell válaszolni, amelyek kiértékelése után kap egy pontszámot az érintett. A legfőbb kérdések a következők:

  • hány éves?
  • fennáll-e magas vérnyomás?
  • fogyaszt-e elég zöldséget?
  • mozog vagy sportol eleget?
  • mértek már önnél magasabb vércukorértéket?
  • előfordult-e a családban cukorbetegség vagy annak előállapota?

A fenti kritériumok szerint összeadott pontszám alapján a szakember megállapítást tud tenni arról, hogy az adott személy esetében mekkora az esély arra, hogy cukorbetegség alakul ki nála a következő tíz évben. Ez az érték 1 és 50 százalék között mozog.

Magas pontszám esetén érdemes egy terheléses EKG-t csináltatni, valamint megnézetni a hemoglobin A1c-értékét a vérünkben. A diagnózis felállítása esetén pedig nem szabad megijedni, ugyanis Kempler Péter tájékoztatása szerint a cukorbetegség kezelésére ma már egyre jobb és hatékonyabb gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre.

A professzor elmondta: vannak gyors inzulinok, amelyek nagy előnye, hogy körülbelül három óra a hatástartamuk, vagyis elég egyszer enni a beadás után. A másik lehetőség az elnyújtott hatású inzulin, aminek a hatástartama meghaladja a 24 órát.

„Ezeket az inzulinokat tehát naponta csak egyszer kell beadni, amivel megfelelő anyagcsere biztosítható”

– magyarázta.

Emellett olyan innovatív gyógyszerek is elérhetők, melyek nem okoznak vércukoresést, nem növelik a testsúlyt és megakadályozzák a szövődmények kialakulását. A professzor szerint jó hír, hogy ma már a kezelések mindegyike hozzáférhető Magyarországon. Az egyes gyógyszereket 70 százalékos tb-támogatással vehetik igénybe a cukorbetegek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.01. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Katasztrofális folyamatot indított be az emberiség, egyre több jele van egy új veszélynek

Katasztrofális folyamatot indított be az emberiség, egyre több jele van egy új veszélynek

Napjainkban szinte minden napra jut egy-egy fontos űrkilövés, amelyek során ember alkotta szerkezeteket, műholdakat, vagy akár asztronautákat is szállító űrhajókat juttatnak a világűrbe. Egyesek szerint újra fellángolt a hidegháború idejéről ismert "űrverseny", több állam is Földön kívüli égitestekre szeretné eljuttatni saját űrhajósait a közeljövőben. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy mi történik a Föld körüli pályára állított tárgyakkal a fellövésük után. Pedig a bolygónk körül keringő - akár a földi életre is veszélyt jelentő - űrszemét kezelésével egyre nehezebben birkóznak meg az űrkutatók, amelynek súlyos következményei lehetnek a jövőben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×