Infostart.hu
eur:
355.83
usd:
308.35
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Fagyasztott zöldségek a XX. kerületi Pesterzsébeti Interspar hipermarketben 2019. május 8-án. Ezen a napon tartották a Spar Magyarország kiskereskedelmi üzletlánc webshopjának bemutató sajtótájékoztatóját az áruházban. A házhoz szállítási szolgáltatás Budapest teljes területén és 49 környező településen érhető el, a több mint 960 millió forintos fejlesztés az év végéig csaknem száz újabb munkahelyet teremt.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Súlyos veszélyt jelenthetnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek

Húsz éve még nem is ismertük a kifejezést, ma az üzletek már ilyen élelmiszerekkel vannak tele.

Szeletelt kenyér, készételek, jégkrémek: mindegyikben különböző mértékben feldolgozott alapanyagok tömegét találhatjuk. Emulgeálószerek, tartósítószerek és édesítőszerek képében jelenhetnek meg ezek – az otthon főzött ételekbe ilyesmiket nem teszünk.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzák a legnagyobb nyereséget a vállalatoknak Marion Nestle professzor, élelmiszer-politikai szakértő, a New York-i Egyetem táplálkozástudományi professzora szerint. Ahogyan egyre többet értékesítenek ezekből, úgy ugrott meg a diabétesszel élő emberek és a rákos megbetegedések száma is – írja a BBC.

Egyes szakértők szerint ez nem véletlen egybeesés: Tim Spector, a King's College London betegségtrendekkel foglalkozó epidemiológus szerint az elmúlt évtizedben megnőtt azoknak a bizonyítékoknak a száma, amelyek rámutatnak, hogy a feldolgozott élelmiszerek rosszat tesznek szervezetünknek.

"Sokféle daganatos megbetegedésről, demenciáról, szívbetegségről és stroke-ról beszélhetünk eredményképp" – fogalmazott.

Ezek az élelmiszerek olyan összetevőket tartalmaznak, melyeket a szabályozók biztonságosnak tartanak, de a tanulmányok mást jeleznek.

Januárban a Lancet orvosi folyóiratban jelent meg egy átfogó tanulmány az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban, melybe 20 ezer brit felnőttet vontak be. Ez megállapította, hogy

az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagy mennyiségű fogyasztása összefüggésbe hozható a rákos megbetegedések kockázatával

általánosságban véve, különösen pedig a petefészek- és agydaganat kialakulásának fokozott rizikójával.

Májusban a WHO is óva intett a mesterséges édesítőszerek használatától lehetséges egészségi kockázatokra hivatkozva.

Annak bebizonyítása, hogy bizonyos összetevők valóban bajt okozhatnak, nehézkes: számos más tényező is okozhatja ezeket a betegségeket, például a testmozgás hiánya, a dohányzás vagy a cukorban gazdag étrend. A halálozás és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának első vizsgálatai Franciaországban kezdődtek a Sorbonne Paris Nord Egyetemen, egy 174 ezer ember étkezési szokásait vizsgáló, folyamatban lévő tanulmány részeként. A még folyamatban levő kutatás részeredményei már megmutatják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek valóban növelik a rákos megbetegedések kockázatát.

Az emulgeálószereket, az élelmiszeripar Szent Gráljaként működő, az élelmiszerek textúráját és megjelenését javító, letarthatóságát növelő anyagokat, a közelmúltban kezdték igazán górcső alá venni.

Ezek aztán tényleg ott vannak mindenben a csokoládétól kezdve a húsig: ha bármit is eszik, akkor biztosan fogyaszt emulgeálószereket.

Mathilde Touvier, a Sorbonne kutatásának vezetője szerint az emulgeálószerek fogyasztása általánosságban növeli a rák kockázatát, kiemelten a mellrákét, de az szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is szerepet játszanak ezek az anyagok, melyeket az engedélyező testületek biztonságosnak tekintenek. A BBC cikke ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy

az Egyesült Királyság engedélyező testületéből több tagnak is vannak élelmiszer-ipari kapcsolatai, a nagy élelmiszercégeknek pedig az eladás a célja, nem a kutatás.

Az ellentmondások az édesítőszerek terén is megvannak. Az aszpartámot biztonságosnak minősítette a brit hatóság is – miközben a WHO legfrissebb ajánlása mindenféle mesterséges édesítőszert ellenjavall. A brit hatóság döntését alátámasztó kutatásoknak azonban mintegy 90 százalékát olyan nagy cégek finanszírozták, amelyek aszpartámot állítanak elő.

Az élelmiszeriparnak tehát nem áll érdekében, hogy az ultrafeldolgozott alapanyagok nem kerüljenek be ételeinkbe: az azok káros voltát igazoló kutatások adhatják meg azokat a bizonyítékokat, amelyek ezt elkerülhetetlenné tehetik.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×