Az állkapocstöredék egy nagyjából hétéves gyereké lehettek. A szakemberek egy felnőtt homo sapiens fogát is fellelték, aki hozzávetőleg ugyanabban az időben élhetett a barlangban, mint a gyerek.

Az 1983-ban felfedezett barlangban első alkalommal 2004-ben találtak kőkori emberi maradványokat, ezért a szakemberek gyakorta folytatnak ásatásokat a térségben. A barlangban és a barlang előtt mintegy tizenkét modern ember maradványait lelték meg, akik 5-11 ezer éve élhettek ott. A most felfedezett fog- és csontmaradványok azonban az eddigi legrégebbiek, amelyeket helyben találtak.

A régészek szerint

a barlangban folytatott ásatások egyebek között új bizonyítékokkal szolgálnak egy drámai klímaváltozásra,

amely a korabeli vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek életét jelentős mértékben befolyásolta. Mindez rövid időn belül megváltoztatta a térség állat- és növényvilágát, valamint komoly vándorlási folyamatokat indított be. Az ásatások területén ugyanis olyan kőszerszámokat találtak, amelyek főleg a mai Dél-Németország és Franciaország területére voltak jellemzők.

A mai tudományos ismereteink szerint a modern ember (homo sapiens) mintegy 45 ezer éve kezdte meg Európa benépesítését több hullámban. Egy ideig a már jelentősebb ideje ott élő neandervölgyi emberekkel osztozkodtak a kontinensen egészen az utóbbi emberfaj kihalásáig.