A műanyagszennyezés a Föld minden pontját érinti, levegőben és vízben is ott vannak már a mikroműanyagok. A szennyezés mostanra már az ökoszisztémát is megváltoztatja: nemrég kutatók Brazíliában felfedeztek egy olyan követ, amelybe műanyag épült bele, a Csendes-óceán forgó szemétörvényében pedig szárazföldi állatok leltek élőhelyre - írja a CNN.
Az elmúlt évtizedekben drámai mértékben megnőtt a műanyagelőállítás bolygónkon. Ez főként az egyszer használatos műanyagokat érintette, miközben nem sikerült a rengeteg keletkezett szemetet megfelelő módon kezelő rendszert kiépíteni.
A világ 139 millió tonna egyszer használatos műanyagból álló szemetet produkált a 2021-es évben.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja az újrahasznosítás, az újrahasználat és az alternatív alapanyagok terén kínál megoldásokat a helyzet kezelésére, és jelentésük szerint az újrahasználat hatása lehet a legkomolyabb.
A visszaváltható és újratölthető palackok használatának elterjesztése, valamint a műanyaghulladék lehető legnagyobb arányú leadása/visszaváltása lenne a "legerőteljesebb piaci váltás", amely adataik szerint 2040-re 30 százalékkal csökkentené a műanyagszennyezést.
Az ipari újrahasznosítás szintjének növelése további 20 százalékkal csökkenthetné a műanyagszennyezést.
Jelenleg a műanyagnak csak 9 százalékát hasznosítják újra világszerte évente,
a többi a hulladéklerakókban végzi vagy elégetik.
A jelentés javasolja továbbá a fosszilis tüzelőanyag-támogatások megszüntetését, ezek a tüzelőanyagok szolgálnak ugyanis szinte minden műanyag alapanyagául. A jelentés szerint a megfelelő alternatív anyagok használata az egyszer használatos termékek, például a csomagolások és tasakok esetében - beleértve a könnyebben lebomló, komposztálható anyagokra való áttérést - 17 százalékkal csökkenthetné a műanyagszennyezést.
"A műanyagok előállítása, felhasználása és ártalmatlanítása szennyezi az ökoszisztémákat, veszélyezteti az emberi egészséget és destabilizálja az éghajlatot. Ez a jelentés útitervet mutat be a kockázatok drámai csökkentésére egy olyan körforgásos megközelítés elfogadásával, amely a műanyagokat távol tartja az ökoszisztémáktól, a testünktől és a gazdaságtól" - mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója nyilatkozatában.
A javasolt változtatások évi 65 milliárd dollárba kerülnek, ugyanakkor 2040-ig 3,25 billió dollár megtakarítást eredményezhetnek,
mivel általuk elkerülhetők a műanyag negatív hatásai, beleértve az éghajlatra, az egészségre, a levegőre és a vízre gyakorolt hatásokat.
A jelentés becslése szerint a műanyaghasználat 80 százalékos csökkentése évente félmilliárd tonna, a bolygót felmelegítő széndioxid-szennyezést takarítana meg, illetve 700 ezer új munkahelyet is teremthetne, főként a fejlődő országokban.
A világnak azonban még mindezek ellenére is mintegy 100 millió tonna rövid élettartamú termékből származó műanyaghulladékot kell majd kezelnie 2040-ig. Az országok jelenleg is készülnek az első, műanyagfelhasználással kapcsolatos nemzetközi szerződés megkötésére.