Az Európai Uniónak Ukrajna előtt az évek óta tagjelölt nyugat-balkáni államokat kellene felvennie – mondta Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Bécsben az APA osztrák hírügynökségnek nyilatkozva.

Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásával kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy ez nem holnap vagy holnapután, hanem ha egyáltalán, legkorábban tíz év múlva lesz lehetséges. Úgy fogalmazott: nem csupán Magyarország, hanem szinte minden uniós tagállam kormányának egybehangzó véleménye az, hogy nem lehet a csatlakozásnak két eltérő módja. Mindenkinek, aki csatlakozni kíván az EU-hoz, ugyanazokon az eljárásokon kell átesnie, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie - tette hozzá Magyar Péter.

A magyar kormányfő felhívta figyelmet arra, hogy

ha Ukrajna megfelel a feltételeknek, a háború véget, ér és továbbra is tag kíván lenni, Magyarország népszavazást tart erről a kérdésről.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország ezzel nem lenne egyedül az EU-ban, mert már több országban tartottak referendumokat más államok uniós csatlakozásáról.

Magyar Péter az uniós integráció kapcsán szorgalmazta, hogy az EU először azokat a tagjelölteket vegye fel, amelyek már évek óta készülnek a csatlakozásra, sok áldozatot hoztak, kötelezettségeket vállaltak, és ígéreteket teljesítettek, mielőtt újabb országoknak valamilyen státuszt ígérnének. Jelezte, máskülönben az EU hitelét vesztené a nyugat-balkáni országokban. Rávilágított, hogy a Balkán stabilitása és biztonsága nemcsak a szűkebb térség, de Európa érdekét is szolgálja. „Ezért szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy először közösen korábbi kötelezettségeinket teljesítsük, mielőtt különböző ígéreteket tennénk az Európai Unió nevében” – tette hozzá.

A Magyarországnak járó uniós források hazahozatalával kapcsolatban megjegyezte, hogy az Európai Bizottság képviselői jelenleg Budapesten tárgyalnak a kérdésről. A határidők nagyon szűkösek: augusztus 31-én lejár az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi alapjának (RRF) finanszírozása. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat. Hozzátette, hogy több mint tízmilliárd euróról van szó, amihez még a Kohéziós Alap is hozzájön.

Az új migrációs és menekültügyi paktum kapcsán Magyar Péter hangsúlyozta, hogy

Magyarország egy véleményen van Ausztriával, miszerint az EU-nak meg kell védenie külső határait, ami erősebb fellépést igényel az illegális bevándorlással szemben is.

Rávilágított arra, hogy a paktum egyik rendelkezése szerint erős migrációs nyomás, tömeges bevándorlás esetén az államoknak vagy be kell fogadniuk menedékkérőket, vagy pedig fizetniük kell. „Magyarország ezt természetesen nem fogadhatja el, de úgy vélem, ebben sem vagyunk egyedül” – mondta. Magyar Péter szerint megvan a lehetőség arra is, hogy más uniós államoknak segítséget nyújtsanak a külső határok védelmében. „Ez számunkra teljességgel elképzelhető, és Magyarország már eddig is ezt tette” – fűzte hozzá.

Belpolitikai vonatkozású kérdésre felelve Magyar Péter elmondta, hogy a magyar emberek nem pusztán egy kormányváltásra szavaztak.

„Nem árultunk zsákbamacskát: világossá tettük, hogy rendszerváltás szükséges, és ebben a tudatban adtak nekünk eddig sosem látott felhatalmazást”

– húzta alá pártja kétharmados parlamenti többségére utalva. Hangsúlyozta, hogy ez utóbbi lehetővé teszi az alkotmány megváltoztatását is. Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kapcsolatban ismételten elmondta, hogy távoznia kell hivatalából. „Igen, el fogjuk távolítani, de udvariasak voltunk vele, és felszólítottuk, hogy távozzon, és határidőt is szabtunk erre” – mondta.