Infostart.hu
eur:
367.61
usd:
335.04
bux:
144115.69
2026. november 18. szerda Jenő
Injection vial with syringe needle on blue and purple background. Coronavirus vaccine ready for worldwide administration.
Nyitókép: Stefan Cristian Cioata/Getty Images

Már sejthető, mitől alakulhat ki szívizomgyulladás mRNS-oltás után

A citokinokban kell keresnünk a megoldást. A test "reagálhat túl".

A túlzott immunválasz lehet a felelős a szívizomgyulladásért azokban a ritka eseteiben, amelyeket egyes fiatal férfiaknál észleltek a koronavírus elleni mRNS-oltások beadását követően - írja az NBC News a Science Immunology című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.

A tanulmányban 23 fiatal vett részt: a 13-21 év közötti érintetteknél a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna vakcina második adagját követően szívizomgyulladás alakult ki. Kilenc beteg - akik mindannyian Pfizer-oltást kaptak - vérmintáinak elemzése során emelkedett citokinszintet találtak.

A citokinok segítenek koordinálni a szervezet immunválaszát a kórokozókra, beleértve a baktériumokat, vírusokat és más behatoló mikrobákat, valamint a vakcinákat. Túl magas szint esetén azonban

a citokinok a fehérvérsejtek gyors szaporodását válthatják ki,

amelyek képesek gyulladást okozni. Úgy tűnik, hogy ez történik azoknál a fiatal férfiaknál, akiknél a vakcina beadását követően szívizomgyulladás vagy szívburokgyulladás alakul ki.

"Ez kicsit egy kétélű kard" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Carrie Lucas, a Yale Egyetem Orvosi Karának immunbiológiai docense, akik szerint az erős immunválasz a sejtek túlreagálásához vezet az érintettek esetében.

A kutatók arra nem találtak bizonyítékot, hogy a vírus tüskefehérjéjét célzó antitestek szerepet játszottak volna a szívgyulladásban. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy az ilyen antitestek a szívszövetben lévő fehérjékhez is kötődhetnek, gyulladást okozva.

Az érintetteket jelenleg kétféle gyógyszerrel kezelik, bár anélkül is felgyógyulnak az állapotból. A friss eredmények ugyanakkor segítséget jelenthetnek ahhoz, hogy hatékonyabban tudják kezelni azokat, akiknél kialakul a vakcina beadásának ezen mellékhatása. Ofer Levy, a Bostoni Gyermekkórház precíziós vakcinaprogramjának vezetője szerint így a kutatás a kis résztvevői létszám ellenére is ígéretes.

"Minél jobban megértjük, mit csinál a vakcina, annál jobban tudunk a mellékhatás ellen tenni"

- mondta Levy, aki nem vett részt a tanulmányban.

A szívizom- és szívburokgyulladás mint oltási szövődmény nagyon ritka, főként tizenéves fiúkat és fiatal férfiakat érint, és jellemzően az eredeti Pfizer vagy Moderna oltás második adagjának beadása után következik be. Amerikában ezt a vakcinát már nem használják, a bivalens oltás második adagját követően pedig nem jegyeztek fel ilyen eseteket 5-11 évesek körében.

A friss kutatás résztvevői korábban nem estek át a koronavíruson, mindannyian a Pfizer vakcina második adagja után egy-négy nappal tapasztalták a szívgyulladás tüneteit. Bár az elemzés csak a Pfizer vakcinát vizsgálta, Levy szerint észszerű az eredményeket extrapolálni a Moderna vakcinára, amely szintén mRNS technológiát használ.

Más vakcinák és vírusfertőzések is okozhatnak szívizomgyulladást: a Novavax Covid elleni, nem mRNS-alapú vakcinájával beoltott embereknél kis számban jelentettek szívizomgyulladást.

Maga a Covid nagyobb valószínűséggel okoz szívgyulladást, mint az mRNS-oltás.

Bár a tanulmány segít megmagyarázni, hogy mi okozza a gyulladást azoknál az embereknél, akik mRNS-vakcinát kaptak, számos kérdés továbbra is fennáll. Lucas szerint kérdéses, miért férfiakat érinti inkább az állapot és miért csak a szívben lép fel gyulladás. Nem tiszta az sem, lesz-e hossz távú következménye az érintettek egészségére ennek az eseménynek. A vakcinagyártók folytatnak ilyen kutatásokat.

Lucas szerint a kutatás eredményei indokolják a CDC korábbi ajánlását, mely szerint a 12-39 év közti férfiaknál 8 hetet érdemes várni az oltás két adagja közt. Azt reméli, nagyobb kutatások is igazolják majd eredményeiket.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×