Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Injection vial with syringe needle on blue and purple background. Coronavirus vaccine ready for worldwide administration.
Nyitókép: Stefan Cristian Cioata/Getty Images

Már sejthető, mitől alakulhat ki szívizomgyulladás mRNS-oltás után

A citokinokban kell keresnünk a megoldást. A test "reagálhat túl".

A túlzott immunválasz lehet a felelős a szívizomgyulladásért azokban a ritka eseteiben, amelyeket egyes fiatal férfiaknál észleltek a koronavírus elleni mRNS-oltások beadását követően - írja az NBC News a Science Immunology című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.

A tanulmányban 23 fiatal vett részt: a 13-21 év közötti érintetteknél a Pfizer-BioNTech vagy a Moderna vakcina második adagját követően szívizomgyulladás alakult ki. Kilenc beteg - akik mindannyian Pfizer-oltást kaptak - vérmintáinak elemzése során emelkedett citokinszintet találtak.

A citokinok segítenek koordinálni a szervezet immunválaszát a kórokozókra, beleértve a baktériumokat, vírusokat és más behatoló mikrobákat, valamint a vakcinákat. Túl magas szint esetén azonban

a citokinok a fehérvérsejtek gyors szaporodását válthatják ki,

amelyek képesek gyulladást okozni. Úgy tűnik, hogy ez történik azoknál a fiatal férfiaknál, akiknél a vakcina beadását követően szívizomgyulladás vagy szívburokgyulladás alakul ki.

"Ez kicsit egy kétélű kard" - mondta a tanulmány vezető szerzője, Carrie Lucas, a Yale Egyetem Orvosi Karának immunbiológiai docense, akik szerint az erős immunválasz a sejtek túlreagálásához vezet az érintettek esetében.

A kutatók arra nem találtak bizonyítékot, hogy a vírus tüskefehérjéjét célzó antitestek szerepet játszottak volna a szívgyulladásban. Korábbi kutatások azt sugallták, hogy az ilyen antitestek a szívszövetben lévő fehérjékhez is kötődhetnek, gyulladást okozva.

Az érintetteket jelenleg kétféle gyógyszerrel kezelik, bár anélkül is felgyógyulnak az állapotból. A friss eredmények ugyanakkor segítséget jelenthetnek ahhoz, hogy hatékonyabban tudják kezelni azokat, akiknél kialakul a vakcina beadásának ezen mellékhatása. Ofer Levy, a Bostoni Gyermekkórház precíziós vakcinaprogramjának vezetője szerint így a kutatás a kis résztvevői létszám ellenére is ígéretes.

"Minél jobban megértjük, mit csinál a vakcina, annál jobban tudunk a mellékhatás ellen tenni"

- mondta Levy, aki nem vett részt a tanulmányban.

A szívizom- és szívburokgyulladás mint oltási szövődmény nagyon ritka, főként tizenéves fiúkat és fiatal férfiakat érint, és jellemzően az eredeti Pfizer vagy Moderna oltás második adagjának beadása után következik be. Amerikában ezt a vakcinát már nem használják, a bivalens oltás második adagját követően pedig nem jegyeztek fel ilyen eseteket 5-11 évesek körében.

A friss kutatás résztvevői korábban nem estek át a koronavíruson, mindannyian a Pfizer vakcina második adagja után egy-négy nappal tapasztalták a szívgyulladás tüneteit. Bár az elemzés csak a Pfizer vakcinát vizsgálta, Levy szerint észszerű az eredményeket extrapolálni a Moderna vakcinára, amely szintén mRNS technológiát használ.

Más vakcinák és vírusfertőzések is okozhatnak szívizomgyulladást: a Novavax Covid elleni, nem mRNS-alapú vakcinájával beoltott embereknél kis számban jelentettek szívizomgyulladást.

Maga a Covid nagyobb valószínűséggel okoz szívgyulladást, mint az mRNS-oltás.

Bár a tanulmány segít megmagyarázni, hogy mi okozza a gyulladást azoknál az embereknél, akik mRNS-vakcinát kaptak, számos kérdés továbbra is fennáll. Lucas szerint kérdéses, miért férfiakat érinti inkább az állapot és miért csak a szívben lép fel gyulladás. Nem tiszta az sem, lesz-e hossz távú következménye az érintettek egészségére ennek az eseménynek. A vakcinagyártók folytatnak ilyen kutatásokat.

Lucas szerint a kutatás eredményei indokolják a CDC korábbi ajánlását, mely szerint a 12-39 év közti férfiaknál 8 hetet érdemes várni az oltás két adagja közt. Azt reméli, nagyobb kutatások is igazolják majd eredményeiket.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×