Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Emmanuel Macron francia elnök (b) szelfit készít támogatóival az elnökválasztás második fordulója előtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Macron és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője jutott be.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Kényszer vagy fontosság – kiderült, miért szelfizünk valójában

Nem csak magamutogatás és nárcizmus lehet a dolog oka az Ohio State University szakemberei szerint.

A világ első szelfijét 200 éve készítette el Robert Cornelius, ma pedig naponta több millió olyan fotót lőnek magukról az emberek, melyek java aztán az Instagramhoz hasonló képmegosztó oldalakra felkerülve küzd a kattintásokért, kommentekért és kedvelésekért – írja a Sky News.

Kutatók szerint ugyanakkor nem ezek számának maximalizálása állhat valójában egy szelfi készítése mögött, mivel nem hiúságból, hanem azért, mert a pillanat jelentőségét akarják vele megfogni Lisa Libby, az Ohio State pszichológiaprofesszora, a kutatás társszerzője szerint. A saját nézőpontjukból készített képekkel pedig az élményt akarják átadni, vélekednek a kutatók.

A Social Psychological and Personality Science folyóiratban közzétett tanulmány szembemegy azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a szelfik csak saját népszerűsítésünk célját szolgálják.

A szelfik valódi jelentésének megtalálása érdekében a kutatók hat különböző vizsgálatot végeztek el. Ezek egyikében a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy olyan történetet, amely egy fotó készítésének körülményeiről szólhat, például egy tengerparton töltött napról egy barátjukkal, majd értékeljék az élmény fontosságát és jelentőségét. Azt találták, hogy minél fontosabbnak tartják az emberek az eseményt, annál valószínűbb, hogy szelfit készítenének bekövetkeztekor.

Egy másik kutatásban egy saját, Instagramjukon szereplő képükről kérdezték azt, hogy ezzel a pillanat élményét vagy annak valódi jelentőségét próbálták-e megragadni. Ezután egy negatív és pozitív pólust is tartalmazó skálán értékelték, hogyan éreztek a fotóval kapcsolatban.

"Azt találtuk, hogy az embereknek nem tetszett annyira a fotó, ha a fotó perspektívája és a fotó készítésének célja között nem volt összhang" – mondta Libby. Ha a cél az volt, hogy megörökítsék egy esemény értelmét, jobban tetszett nekik egy olyan fotó, amelyen maguk is rajta voltak.

"Azt találtuk, hogy az embereknek természetes intuíciójuk van arra, melyik perspektívát válasszák, hogy megörökítsék, amit a fotótól várnak. Remélem, hogy ez a tanulmány növeli az emberek ismereteit arról, hogy a fotó perspektívája hogyan befolyásolja a fotókra adott reakcióikat. Így biztosíthatják, hogy tudatosan válasszák ki azt a perspektívát, amely megfelel a céljuknak" – mondta a kutatás vezető szerzője, Zachary Niese.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×