eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia elnök (b) szelfit készít támogatóival az elnökválasztás második fordulója előtt tartott utolsó kampányrendezvényén a dél-franciaországi Figeacban 2022. április 22-én. A francia elnökválasztás április 24-i második fordulójába Macron és Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés párt vezetője jutott be.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Kényszer vagy fontosság – kiderült, miért szelfizünk valójában

Nem csak magamutogatás és nárcizmus lehet a dolog oka az Ohio State University szakemberei szerint.

A világ első szelfijét 200 éve készítette el Robert Cornelius, ma pedig naponta több millió olyan fotót lőnek magukról az emberek, melyek java aztán az Instagramhoz hasonló képmegosztó oldalakra felkerülve küzd a kattintásokért, kommentekért és kedvelésekért – írja a Sky News.

Kutatók szerint ugyanakkor nem ezek számának maximalizálása állhat valójában egy szelfi készítése mögött, mivel nem hiúságból, hanem azért, mert a pillanat jelentőségét akarják vele megfogni Lisa Libby, az Ohio State pszichológiaprofesszora, a kutatás társszerzője szerint. A saját nézőpontjukból készített képekkel pedig az élményt akarják átadni, vélekednek a kutatók.

A Social Psychological and Personality Science folyóiratban közzétett tanulmány szembemegy azzal a közkeletű vélekedéssel, hogy a szelfik csak saját népszerűsítésünk célját szolgálják.

A szelfik valódi jelentésének megtalálása érdekében a kutatók hat különböző vizsgálatot végeztek el. Ezek egyikében a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el egy olyan történetet, amely egy fotó készítésének körülményeiről szólhat, például egy tengerparton töltött napról egy barátjukkal, majd értékeljék az élmény fontosságát és jelentőségét. Azt találták, hogy minél fontosabbnak tartják az emberek az eseményt, annál valószínűbb, hogy szelfit készítenének bekövetkeztekor.

Egy másik kutatásban egy saját, Instagramjukon szereplő képükről kérdezték azt, hogy ezzel a pillanat élményét vagy annak valódi jelentőségét próbálták-e megragadni. Ezután egy negatív és pozitív pólust is tartalmazó skálán értékelték, hogyan éreztek a fotóval kapcsolatban.

"Azt találtuk, hogy az embereknek nem tetszett annyira a fotó, ha a fotó perspektívája és a fotó készítésének célja között nem volt összhang" – mondta Libby. Ha a cél az volt, hogy megörökítsék egy esemény értelmét, jobban tetszett nekik egy olyan fotó, amelyen maguk is rajta voltak.

"Azt találtuk, hogy az embereknek természetes intuíciójuk van arra, melyik perspektívát válasszák, hogy megörökítsék, amit a fotótól várnak. Remélem, hogy ez a tanulmány növeli az emberek ismereteit arról, hogy a fotó perspektívája hogyan befolyásolja a fotókra adott reakcióikat. Így biztosíthatják, hogy tudatosan válasszák ki azt a perspektívát, amely megfelel a céljuknak" – mondta a kutatás vezető szerzője, Zachary Niese.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×