Infostart.hu
eur:
384.59
usd:
327.16
bux:
109506.37
2025. december 15. hétfő Valér
water sprays from under running shoes runner men
Nyitókép: sportpoint/Getty Images

Tíz perc intenzív mozgás nem csak a testünknek tesz jót

Egy friss kutatás megmérte, milyen típusú aktivitás teszi a legjobbat az agynak.

A kutatásban részt vevők aktivitását egy héten át mérték, majd rövidtávú memóriájuk, problémamegoldó készségük és információfeldolgozási készségük alakulását vették górcső alá. A kutatásba 4500 embert vontak be.

A kutatást vezető John Mitchell, a University College London doktorandusza szerint az eredmények egyértelművé tették, hogy már napi 6-9 perc energikus mozgással töltött idő is magasabb kognitív pontszámot juttatta az önkénteseket az ülő, alvó vagy mérsékelt fizikai aktivitást végzők társaikhoz képest – írja a CNN.

Mérsékelt fizikai aktivitásnak a gyors gyaloglást, a kerékpározást vagy a lépcsőn fel-le futást tekintették. Erőteljes mozgásnak számít például az aerobic, a kocogás, a futás, az úszás és a hegyre való kerékpározás, melyek felgyorsítják a szívverést és a légzést.

A Journal of Epidemiology & Community Health című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint napi mindössze 10 perc mérsékelt vagy erőteljes testmozgás javította a résztvevők munkamemóriáját, a legnagyobb hatást a végrehajtó folyamatokra, például a tervezésre és a szervezésre gyakorolta.

A kognitív javulás ilyen rövid ideig tartó aktivitás esetében még szerény volt, de minél több időt tölt valaki dinamikus edzéssel, úgy nőnek az előnyök.

A doktorandusz hozzátette, mivel nem figyelték meg éveken át a résztvevőket, elképzelhető, hogy ők egyébként is magasabb kognitív pontszámokat érnének el, de azt is alá kell húzni, hogy a mindennapi rutinba bevezetett minimális változtatások is nagy eredményeket hozhatnak.

Steve Malin, a Rutgers Egyetem adjunktusa szerint, aki nem vett részt a kutatásban, ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy

az edzésen túli mozgás hatása is fontos.

A kutatás arra a rossz hírre is rávilágít, hogy ha több időt töltünk alvással vagy üléssel, esetleg épp csak hogy mozgunk, az negatív hatást gyakorol agyunkra. A tanulmány szerint a kogníció 1-2 százalékkal romlott, miután a mérsékelt vagy erőteljes fizikai aktivitás egyenértékű részét nyolc perc ülő testmozgással, hat perc üléssel vagy hét perc alvással helyettesítették.

Mindezen felül arra is felhívták a figyelmet, hogy szervezetünknek kevés az, ha alszunk: jó minőségű alvásra van szüksége ahhoz, hogy agyunk csúcsteljesítményt tudjon nyújtani.

"Az alvás kognitív teljesítményt befolyásoló képességére vonatkozó bizonyítékok erősek, de két fontos dolgot is figyelembe kell venni. Először is, a túlalvás összefüggésbe hozható a rosszabb kognitív teljesítménnyel. Másodszor,

az alvás minősége még fontosabb lehet, mint az időtartam – és az alvásminőséget nem tudjuk műszerekkel mérni"

– mondta Mitchell.

További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy ezeket az eredményeket ellenőrizni lehessen, és hogy megértsük az egyes tevékenységtípusok szerepét. Mitchell szerint azonban a tanulmány "rávilágít arra, hogy még az emberek napi mozgásában mutatkozó nagyon szerény – kevesebb mint 10 perces – különbségek is összefüggnek a kognitív egészségünkben bekövetkező változásokkal".

Címlapról ajánljuk
Steigervald Krisztián generációkutató: a jövő a szülőnevelésről szól

Steigervald Krisztián generációkutató: a jövő a szülőnevelésről szól

„Szerintem a jövő nem a gyereknevelésről szól. A jövő a szülőnevelésről szól. Meg kell tanulni. A legtöbb embert megtanítják arra, legalábbis megpróbálják megtanítani arra, hogy mi a kovalens kötés, mikor született Petőfi anyja, de arra nem, hogy mit csinálj egy újszülöttel, hogy hogyan lesz belőle gyerek” – sok más mellett erről beszélt Steigervald Krisztián generációkutató az InfoRádió Aréna című műsorában. A „dobozos” generációazonosítás helyett a fonál-elképzelést ajánlja, mert az a megértést segíti.

Orbán Viktor: hadüzenettel ér fel az orosz vagyon befagyasztása

Orbán Viktor szerint az európai vezetők súlyos hibát követnének el a befagyasztott, 230 milliárd eurós orosz vagyon elkobzásával és Ukrajnának való átadásával. A miniszterelnök a Patrióta műsorában úgy fogalmazott: a lépés jogszerűtlen, beláthatatlan következményekkel járhat, és nemcsak az Európai Uniót sodorhatja válságba, hanem az unokák generációit is eladósíthatja.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.16. kedd, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Rövidesen eldőlhet Európa jövője – két, évtizedeket meghatározó döntés készül Brüsszelben

Rövidesen eldőlhet Európa jövője – két, évtizedeket meghatározó döntés készül Brüsszelben

Két sorsdöntő szavazás is vár az Európai Unió vezetőire, akik a héten Brüsszelben találkoznak, hogy eldöntsék, hogyan érdemes folytatni Ukrajna finanszírozását, valamint hogy rábólintsanak a negyed évszázada készülő Mercosur-megállapodásra, amely hatalmas kereskedelmi szintlépés lehet a kontinens számára. Mindkét döntés komoly politikai kockázatokkal jár a tagállamok belpolitikai szintjén, de a nemzetközi porondon éppen ezek tehetnék újra megkerülhetetlen játékossá az EU-t, amelynek az utóbbi időben sokszor csak a sodródás és az egyensúlyozás politikája maradt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×