eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Andréka Péter, az intézet főigazgatója a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben tartott sajtótájékoztatón 2019. szeptember 26-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Andréka Péter: az infarktusos betegek világszínvonalú ellátást kapnak Magyarországon

Az InfoRádió Aréna című műsorában a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa tisztázta, születéskor van a legtöbb szívizomsejtünk, és bár a szülőkorú nőket egy ideig védik a hormonaik, idősödve már zárul az olló a nemek közt.

A szív- és érrendszeri betegségek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak, a helyzet pedig európai összevetésben sem túl biztató – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Andréka Péter kardiológus, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa.

"A férfiak nehezebb helyzetben vannak, mint a nők mind a betegség kialakulása, mind a halálozás szempontjából. Tudjuk, hogy a férfiak halálozási mutatói rosszak, de ha nem a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozást, hanem a várható életkort nézzük, ez ott is megmutatkozik, a nők várható élethossza 4-5 évvel magasabb szám."

Ami a konkrét számokat illeti, az európai átlagértéktől a magyar férfiak 8, a nők 6 évvel maradnak el, amiért elsősorban a keringési rendszer zavarai felelősek. Mégis az van a köztudatban, hogy a szívinfarktus mintha a férfiak betegsége lenne. Erre reagálva Andréka Péter elmondta, alapvetően így van, de nem ennyire egyszerű a helyzet.

"A nőket addig, ameddig szülőképes korban vannak, a hormonjaik védik. De aztán ahogy megyünk előre, a nők is elveszítik a védettségüket, különösen akkor, ha dohányoznak."

És más problémák is vannak.

"Oda kell figyelni! A nőknek hosszabb a várható élettartamuk, szív- és érrendszeri halálozási mutatóik valamivel jobbak, mint a férfiakéi, de azért a nők más szempontból nehezebb helyzetben vannak; tudjuk, hogy az infarktus a szív izomzatát ellátó erek elzáródását jelenti, a mögöttes szívizom elkezd fulladozni, pusztulni. Tudni kell, hogy

születéskor van a legtöbb szívizomsejtünk,

mert ezek nem vagy csak kis mértékben képesek szaporodni. Ebből az következik, ahogy idősödünk, a sejtek száma csökken, ezért nagyon kell rájuk vigyázni. Ha elzáródott a koszorús ér, a lehető leggyorsabban segítséget kell hívnunk, hogy a lehető legkevesebb szívizomsejtünk pusztuljon el a fulladozástól."

Van is erre egy orvosi szlogen: "az idő szívizom".

Fejlődik az ellátás

Andréka Péter arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta nagyon sokat javultak a magyarországi szív- és érrendszeri halálozási mutatók.

"A szívkatéteres hálózat nagyon sokat fejlődött, világviszonylatban is rendkívül jó helyzetben vagyunk. Szívinfarktus tekintetében, ha mellkasi fájdalmunk van, vagyis elzáródott a koszorús erünk, akkor a jelenleg hatályos szakmai irányelveink szerint a legjobban akkor járunk el, ha katéteres technikával nyitjuk meg az eret. Na most, a világ legfejlettebb országaiban sem tart ott még az orvostudomány, hogy minden, egy bizonyos típusú infarktusnál ezt meg lehessen tenni.

Magyarországon 96 százalékos az arány, ez elképesztően jó"

- mutatott rá.

Területi eltérések azért lehetnek, egyes megyékben nehezebb a hozzáférés az ellátáshoz, de időbeli eltérésben "csak percekről van szó", mivel az Országos Mentőszolgálat rendkívüli munkát végez szerinte, a helikopterek működnek, az egységek pedig kommunikálnak egymással.

"A magyar betegek, ha infarktusuk van, ellátási szempontból tényleg megnyugodhatnak, az ország teljes területéről világszínvonalú ellátást tudnak kapni" – nyomatékosította.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×