Infostart.hu
eur:
355.11
usd:
304.95
bux:
131336.15
2026. május 27. szerda Hella
Nyitókép: Pexels

Tudományos szenzáció - új magyar módszer az antibiotikumok fejlesztésében

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai olyan új módszert fejlesztettek ki, amellyel jelentős előrelépést jelent az antibiotikum kutatásban.

A DEEPMINE-nak (Reprogrammed Bacteriophage Particle Assisted Multi-species Functional Metagenomics) elnevezett eljárással a klinikai gyakorlat szempontjából releváns kórokozók új antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának valószínűsége a jelenleg széles körben alkalmazott módszereknél élethűbben modellezhető.

A DEEPMINE segítségével előrevetíthető a gyógyszerjelölt antibiotikumok várható hatékonysága, így már a fejlesztés korai stádiumában értékes segítséget nyújthat a legígéretesebb kutatási irányok megtalálásához. A budapesti, pécsi és izraeli kutatók közreműködésével végzett tudományos munka részleteit és a világviszonylatban is nagy érdeklődésre számot tartó eredményeket bemutató tanulmányt a rangos Nature Microbiology című folyóiratban publikálták.

A klinikai gyakorlatban ma egyre többször jelennek meg olyan baktériumok, amelyekkel szemben már egyetlen rendelkezésre álló antibiotikum sem hatékony. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége évente mintegy 700 000 halálesetért felelős világszerte.

A probléma népegészségügyi jelentőségét érzékelteti, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelt területként foglalkozik a többszörösen gyógyszer-rezisztens kórokozók elleni küzdelem előmozdításával. Pesszimista becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok közé léphet elő, ha nem kerülnek be mielőbb hatékony, új antibakteriális szerek a terápiába.

A fentiek alapján joggal merülhet fel a kérdés: van-e egyáltalán remény arra, hogy valaha is leküzdjük a kórokozók antibiotikum-rezisztenciáját, vagy elkerülhetetlenül eljön az az idő, amikor éppúgy belehalhatunk majd egy banális fertőzésbe, mint a penicillin felfedezése előtt?

Minél szélesebb azon gyógyszerek köre, amelyekkel szemben egy adott kórokozó már rezisztenssé vált, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy hasonló hatásmechanizmusú új gyógyszerrel szemben is gyorsan ellenállóvá tud válni. A kutatók szerint azonban ha – például az általuk kidolgozott új eljárás révén – már a gyógyszerfejlesztés korai szakaszától tudatosan úgy irányítanák a folyamatot, hogy a potenciális gyógyszerjelöltek hatásmechanizmusa megkerülje a legnagyobb kockázatot jelentő rezisztenciamechanizmusokat, ez minden bizonnyal növelné a sikeres fejlesztések arányát, és hosszú távon reményt adna a legrettegettebb klinikai fertőzések hatékony leküzdésére.

Címlapról ajánljuk
Kormányszóvivői tájékoztató: átvizsgálnak minden régi mozdonyt, visszavonnak 943 diplomata-útlevelet, azbesztügyben lakossági egészségi vizsgálat indul
cikkünk frissül!

Kormányszóvivői tájékoztató: átvizsgálnak minden régi mozdonyt, visszavonnak 943 diplomata-útlevelet, azbesztügyben lakossági egészségi vizsgálat indul

A szerdai parlamenti nappal párhuzamosan kormányszóvivő tájékoztató is zajlik a Miniszterelnökségen. Átvizsgálják a Lázár János idejében bérelt összes mozdonyt a kelenföldi tűz után. A kormány ülésezett, kormányhatározatok is születtek. Szeptember 1-ig nyilvánosságra hozzák a kórházi fertőzési adatokat. Visszaállítják az oktatásban dolgozók kollektív jogait, és felülvizsgálják a Klebelsberg központ működését és az intézményfenntartási rendszert az oktatásban. „Nem beszántani szeretnénk, csak radikálisan javítani a működést”. „Lehámozzuk a politikát az iskolák napi működéséről” – hangzott el a válasz az InfoRádió kérdésére.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Elárulták a szakemberek, kinek a munkáját veszi el nagyon hamar a mesterséges intelligencia

Elárulták a szakemberek, kinek a munkáját veszi el nagyon hamar a mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia és az AI-ágensek rohamos terjedése alapjaiban formálja át az üzleti életet és a munkaerőpiacot – derült ki a Portfolio által szervezett AI in Energy 2026 konferencia panelbeszélgetésén, amelyen a Microsoft, az MVM, az Attrecto, az E.ON és az Energiastratégia Intézet képviselői vettek részt. A szakértők egyetértettek abban, hogy az ágensek egyre több rutinfeladatot vesznek át, ami különösen a junior pozíciókat érintheti, miközben az emberi erőforrásokat a magasabb hozzáadott értékű munkák felé tereli. Az AI bevezetése ugyanakkor nem pusztán technológiai, hanem operációs kérdés: az adatfegyelem, a szabályozás és a biztonsági szempontok kulcsfontosságúak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×