Miként azt korábban az Infostart is megírta, a Svéd Királyi Akadémia bejelentése szerint az idén Svante Pääbónak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért. A díjazottról és kutatási területéről Szécsényi Nagy Annát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archenogenomikai Intézetének igazgatóját kérdeztük.

Az igazgató elmondta, hogy Svante Pääbo svéd származású genetikus, 1955-ben született, orvosi tanulmányokat végzett Uppsalában. PhD-képzése során sejtbiológiával foglalkozott, de már az 1980-as években elkezdett a régészeti genetika, archeogenetika terén kutatni.

„Először múmiákból próbált meg DNS-t kinyerni, majd a 80-as években, amikor felfedezték a polimeráz láncreakciót, ő ennek a jelentőségét, tehát a DNS felszaporíthatóságának a jelentőségét, nagyon hamar felismerte, és elkezdte archaikus mintákból DNS kinyeréshez is használni ezt a technikát. Célul tűzte ki hogy emberféléket fog vizsgálni, neandervölgyi ősemberből szeretett volna DNS-t kinyerni. Először a mitokondrium nevű sejtszervecskékben lévő DNS-állományt sikerült neki kinyerni a neandervölgyi emberekből, majd a 2000-es évek elején elhatározta, hogy teljes neandervölgyi genomokat fog vizsgálni munkacsoportjával közösen, és

2009-ben sikerült is neki újgenerációs módszerekkel teljes neandervölgyi genomokat összeszerelni”

– mondta el a legfontosabbakat az új díjazottról Szécsényi Nagy Anna. Hozzátette, hogy egy másik nagyon fontos eredménye a gyeniszovai ősember genetikai felfedezése.

Mind a gyeniszovai ősemberek, mind a neandervölgyiek kutatása rendkívül fontos volt az ember evolúciójának a megértéséhez.

„Megtudtuk Pääbo és munkacsoportjai vizsgálatai révén, hogy a neandervölgyi és a gyeniszovai ember még itt élt Eurázsiában, amikor a homo sapiens megérkezett Afrikából, és keveredtek egymással ezek az emberfélék. A mai Európán kívüli emberekben mintegy kétszázaléknyi neandervölgyi DNS-t találunk, a mai napig bennünk élnek a neandervölgyiek. A gyeniszovaiak pedig a mai kelet-ázsiai, délkelet-ázsiai emberekben találhatók meg,

a pápuákban az öt százalékot is eléri a gyeniszovai ős”

– magyarázta az igazgató.

Azt is vizsgálták, hogy mit örököltünk tőlük, és azok milyen evolúciós előnyökkel jártak.

Minél régebbről származó DNS-eket próbálnak kutatni, a lelőhelyeket, a barlangokat is vizsgálják – mondta Szécsényi Nagy Anna.

De van igen aktuális irány is.

„A másik út, amin haladnak az orvosi genetikával karöltve, a különböző előnyökkel vagy éppen hátrányokkal járó génváltozatok kutatása és megértése – mondta a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archenogenomikai Intézetének igazgatója. – Ilyen például a koronavírus-járvány alatt intenzíven kutatott koronavírus okozta megbetegedésre való hajlam vagy éppen ellenállóképességgel összefüggésbe hozható régiók, tehát a genom bizonyos régiói kutatása, és azok összevetése a neandervölgyi genommal.”