Infostart.hu
eur:
390.55
usd:
337.86
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Izraeli vadászgép repül a két ország közötti határ izraeli oldalán készített képen 2024. augusztus 25-én. Az izraeli hadsereg (IDF) helyi idő szerint reggel 5 előtt megelőző támadást indított Dél-Libanonban, majd rövid időn belül a libanoni síita Hezbollah százötven lövedéket és drónt indított Izrael északi része felé, válaszul Fuad Sukr július 30-i célzott kivégzésére Bejrútban.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

Izrael a levegőből ölte meg az egyik nagy ellenségét

Az izraeli hadsereg légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Juniszban, amely során életét vesztette Szalah al-Bardavil, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik magas rangú politikai vezetője - közölte a Hamász és a palesztin média vasárnap.

A Hamász arról számolt be, hogy a légicsapások következtében 19 ember halt meg, köztük al-Bardavil és a felesége is.

A január 19-én életbe lépett tűzszünet folytatásnak, a Hamásszal folytatott többhetes vita után, Izrael kedden véget vetett, és ismét légitámadásokat intézett a Gázai övezet ellen, újból felvonultatva a katonáit a fegyverszünet idejére kiürített övezetekben. Ezzel beváltotta fenyegetését, hogy újraindítja offenzíváját, ha a Hamász nem engedi szabadon a Gázában továbbra is fogva tartott mintegy hatvan izraeli túszt.

Az elmúlt napokban több izraeli miniszter követelte a Hamász lefegyverzését és a Gázai övezet teljes demilitarizálását, a Fatah palesztin szervezet gázai szóvivője pedig szombaton felszólította az övezetet irányító terrorszervezetet, hogy a "palesztinok jelenléte" érdekében mondjon le a hatalomról a palesztin területen.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×