eur:
411.22
usd:
392.87
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Wikipédia/Duncan.Hull

Itt a bejelentés az orvosi Nobelről

Genetikai felfedezésért ítélték oda egy svéd tudósnak.

Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért, a gyeniszovai ember azonosításáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést.

"Azzal, hogy felfedezte, milyen genetikai eltérések különböztetik meg a ma élő embereket a kihalt emberféléktől, alapot nyújtott annak feltárásához, mi tesz bennünket, embereket ennyire egyedivé" - méltatta munkásságát a bizottság.

Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava. "Megkérdezte, hogy elmondhatja-e valakinek, elmondhatja-e a feleségének, és én azt mondtam, hogy persze. Hihetetlenül örült a díjnak" - mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót-

Pääbo munkásságával átalakította az ember eredetének kutatását, mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát.

Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.

Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.

Svante Pääbo felfedezései fontos információkkal szolgáltak arról, hogyan volt benépesítve a világ akkor, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, és benépesítette a világ többi részét. Az eurázsiai kontinensen nyugaton neandervölgyiek, keleten gyenyiszovai emberek éltek. A kereszteződés akkor következett be, amikor a Homo sapiens elterjedt a kontinensen. Ennek nyomai megmaradtak a DNS-ünkben.
Svante Pääbo felfedezései fontos információkkal szolgáltak arról, hogyan volt benépesítve a világ akkor, amikor a Homo sapiens kivándorolt Afrikából, és benépesítette a világ többi részét. Az eurázsiai kontinensen nyugaton neandervölgyiek, keleten gyeniszovai emberek éltek. A kereszteződés akkor következett be, amikor a Homo sapiens elterjedt a kontinensen. Ennek nyomai megmaradtak a DNS-ünkben.

Pääbonak azt is sikerült megállapítania, hogy a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak, valamint a Homo sapiens között az egymás mellett élésük idején génátvitel is történt. Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1-4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet.

Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.

Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora.

Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.

A kitüntetett 10 millió svéd koronát (375 millió forintnyi összeget) kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Egyre közelebb a 100 000 dolláros bitcoin - Mi történik ma a piacokon?

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig stagnálással kezdődhet a nap Európában. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet. Gazdasági események szempontjából az európai BMI-adatoknak lesz ma jelentősége, míg idehaza a beruházások alakulásának közlésére lesz érdemes figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×