Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Munkás küzd a lángok megfékezésén az Új-Dél-Wales államban fekvő West Queenbeyan egyik gyártelepén 2020. január 23-án. A kontinensországot sújtó erdő- és bozóttüzekben eddig legkevesebb 28-an haltak meg, mintegy kétezer otthon semmisült meg, és több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására. Hatalmas kár keletkezett az élővilágban, egymilliárd emlős, madár és hüllő pusztulhatott el.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Mick Tsikas

Több fokkal emelték a sztratoszféra hőmérsékletét az ausztrál bozóttüzek

A 2020-as tűzvész hatására nőtt az ózonlyuk is.

A szárazság, amely 2019-ben sújtotta a szigetországot, olyan mértéket ért el, hogy korábban nem látott intenzitású bozóttüzek keletkezésének feltételeit teremtette meg. 5,8 millió hektár égett Ausztráliában, az atmoszférába emelkedő füst hatására a sztratoszféra alsóbb rétegeiben 3 Celsius fokkal emelkedett meg a hőmérséklet az ország fölött egy friss kutatás szerint.

Globálisan 0,7 fokos hőmérsékletemelkedést lehet ezeknek a tüzeknek a számlájára írni: ezt megelőzően 1991-ben lehetett ehhez hasonló változást tapasztalni. Akkor a Fülöp-szigeteki Mount Pinatubo vulkán kitörése lövellt jelentős mennyiségű füstöt a légkörbe, aminek négy hónapon át tartó légköri hőmérséklet-emelkedés volt az eredménye.

Az ausztrál tüzek okozta hatás is megfelel egy vulkánkitörésének a szakértők szerint, ami igen figyelemreméltó – írja a Nature.

A sztratoszféra a légkör a Föld felszíne fölött 10-50 kilométerrel található része: a füst általában nem jut el idáig, de az ausztrál bozóttüzek 35 kilométeres magasságig emelték a füstfelhőket.

A füstviharfelhő feketeszén-tartalma igen magas volt, ez az anyag pedig el tudja nyelni a hőt, majd annak segítségével egy hőlégballonhoz hasonlóan emelkedik felfelé.

Jim Haywood légkörkutató és csapata műholdas adatokat használt a füstrészecskék változásainak megfigyelésére, ezeket pedig éghajlati modellekkel kombinálta. Megállapították, hogy a füstrészecskék a sztratoszféra hőmérsékletére gyakorolt hatása, amelyet a modellek előre jeleztek, megegyezik a megfigyelt hőmérsékleti kiugrásokkal.

A modellek azt is jelezték, hogy a füst és a légkörben lévő ózon közötti kémiai reakciók súlyosbították az antarktiszi ózonlyukat, az tovább nőtt, és nagyságrendileg

öt hónapon át nagy méretű is maradt

– holott a tüzek előtti években kifejezetten aprócska volt.

Az erdőtüzek füstjének és az ózonrétegnek a pontos kölcsönhatása még mindig rejtély a füstben lévő összetett kémiai koktél miatt. Az éghajlatváltozás várhatóan növelni fogja az erdőtüzek gyakoriságát és súlyosságát, ezért Haywood hangsúlyozza, hogy fontos megtudni, hogyan hat a füst és a tűz az ózonrétegre.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×