A koronavírusos betegek 5 százalékát érinti a tünet: ez nagyságrendileg 27 millió embert jelent. Egy San Diegóban megrendezett, a betegséggel kapcsolatos konferencián olyan előzetes kutatási eredményeket mutattak be, amelyek szerint a koronavírus kapcsán bekövetkező szaglásvesztés és a kognitív hanyatlás közt is lehet kapocs, de még további kutatásokra van szükség a témában.

Korábbi eredmények már utaltak arra, hogy a megfertőződést követően kognitív képességeik kárt szenvedtek, a friss argentin eredmények alapján azonban a szaglásveszítés az értelmi képességek hanyatlásának erős indikátora lehet attól függetlenül, hogy az érintett megbetegedése mennyire volt súlyos, írja az NBC News.

Meglepően sokakat érint

"Adataink határozottan arra utalnak, hogy a 60 év feletti felnőttek veszélyeztetettebbek a Covid utáni kognitív károsodásban abban az esetben, ha volt szaglásvesztésük. És ez független a fertőzés súlyosságától" - mondta a tanulmány társszerzője, Gabriela Gonzalez-Aleman, a Buenos Aires-i Pontificia Universidad Catolica Argentina professzora. Hozzátette: még korai lenne megmondani azt, hogy a kognitív károsodás esetükben tartós-e vagy sem.

A kutatás 766 felnőttet követett fertőzése után egy évig, a vizsgált emberek életkora 55-95 év közt volt. Több mint 90 százalékuk megbetegedése teszttel megerősített eset volt. Kognitív, neuropszichiátriai és fizikális vizsgálatoknak vetették őket alá.

Az év végére az érintettek kétharmadának volt valamilyen kognitív károsodása, felük esetében ez súlyos állapotot jelentett.

A kutatóknak nem álltak rendelkezésére adatok azzal kapcsolatosan, hogy a fertőzés előtti kognitív állapot milyen volt az egyes betegek esetében, de aki saját elmondása szerint küzdött már valamilyen ez irányú problémával, azt kizárták a kutatásból.

Jonas Olofsson, a Stockholmi Egyetem pszichológiaprofesszora szerint - aki a szaglás és a demencia kockázata közötti kapcsolatot vizsgálja, de nem vett részt a kutatásban -, a szaglás elvesztése a kognitív hanyatlás jól ismert előjele. Az is közismert tény, hogy a Covid tartós szaglásvesztéshez vezethet.

"A kérdés az, hogy ez a két kutatási irányvonal keresztezi-e egymást. Ez a tanulmány eléggé izgalmas, bár az általam eddig látott információk nem engednek meg határozott következtetéseket" - mondta Olofsson.

Claire Sexton, az Alzheimer Egyesület tudományos programjának vezetője szerint a szaglásvesztés agyi gyulladásos folyamat eredménye, a gyulladásoknak pedig szerepe van az Alzheimer-kórhoz kapcsolatos neurodegeneratív folyamatok kialakulásában.

Több területen változik az agy

Egy másik kutatás, melyet a Chicagói Egyetem szakemberei végeztek, arra is rámutatott, hogy a szaglásromlás nemcsak a kognitív hanyatlás előjele lehet, de az Alzheimer-kór és a demencia kialakulása kapcsán fontos agyi terület strukturális változásaira is utal.

Ebben a vizsgálatban 515 ember szaglását figyelték 22 éven át, emellett szürkeállományuk változásait is megfigyelték a demenciához, illetve a szagláshoz köthető területeken. Azt tapasztalták, hogy a romló szaglással együtt élők esetében a szürkeállomány mindkét agyi területen csökken, míg a látáshoz kapcsolódó területeken nem.

Nem a koronavírus az első olyan vírus, amely hat a szaglásra,

de a pandémia előtt ez a jelenség meglehetősen ritkának számított.

"A szaglás rendkívül fontos a megismeréshez, különösen abban, hogy az agy feldolgozza a környezetről szóló információkat. Ha elzárjuk ezt a kommunikációs csatornát az aggyal, akkor az nagyon fog hiányozni" - mondta Carlos Pardo, a Johns Hopkins Egyetem neurológia professzora, aki egyik tanulmányban sem vett részt.

Megelőző állapotot is erősíthet a vírus

Olofsson szerint a szaglórendszer összekapcsolódik az agy memóriát feldolgozó részeivel. Bár lehetséges, hogy a koronavírus megzavarja a szaglógumót, amit az agy változása is követ, de Olofsson szerint ez nem valószínű.

A Covid felerősítheti a meglévő szaglásvesztést vagy kognitív hanyatlást, amely a fertőzés előtt észrevétlen maradt, mondta Olofsson. Lehet, hogy a betegek már azelőtt tapasztaltak némi kognitív hanyatlást, mielőtt megfertőződtek volna koronavírussal, vagy már akkor is volt enyhe szaglószervi károsodásuk, ami érzékenyebbé tette őket a Coviddal összefüggő szaglásvesztésre.

"Lehet, hogy a szaglófunkció a sorvadás ellenére is megmaradt, de amikor a Covid megjelent, kiirtotta azt"

- mondta.

Ha kiderül, hogy a Covid-szaglásvesztés kognitív károsodást okozhat, akkor a kapcsolat megértése segíthet az orvosoknak abban, hogy a szaglásvesztés korai szakaszában beavatkozzanak, potenciálisan megelőzzék a kognitív hanyatlást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!