Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlése az MTA fővárosi székházában 2018. május 7-én.
Nyitókép: Soós Lajos

Rekordszámú nő az MTA doktorai között

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya.

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet - közölte az Akadémia.

Az MTA közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató.

Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti - nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében - idézi a közlemény Freund Tamást, az MTA elnökét, aki kiemelte: ez egyedülálló a magyar tudományos életben.

A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. "Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa - a kutatói kiválóság védjegye" - hangsúlyozta az akadémiai ünnepségen az MTA elnöke.

A közlemény kitér arra is, hogy az Akadémia doktorai közül kerülnek ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok, akik átlagosan 6 év után válnak rendes taggá.

Felidézik, hogy a 2016-os akadémikusválasztás során felháborodást keltett, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Mint írják, az azóta megtett lépések is szerepet játszanak abban, hogy idén és 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban.

Az idei tagválasztással 10 százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya (364 tagból 38 nő). Hat éve ez az arány 6 százalék körül volt. A közlemény szerint ezzel az aránnyal az MTA "lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt". "A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd" - zárul az MTA közleménye.

Bár idén a 35 új levelező tag között 8, a 23 újonnan megválasztott külső tag között 3, a 16 új tiszteleti tag között pedig 2 nő volt, az új rendes tagok között egyetlen nő sem volt. Ez elleni tiltakozásul Kende Anna szociálpszichológus lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×