Infostart.hu
eur:
359.45
usd:
309.31
bux:
131460.2
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Vírusok százait adják majd át denevérek más fajoknak

A WHO álláspontja szerint a koronavírus-pandémiát is egy denevérről emberre ugró vírus váltotta ki – a felmelegedés pedig új területekre csalogatja majd a denevéreket.

Tizenötezer alkalommal történik majd fajok közti vírusátadás 2070-ig a kutatók szerint: ezek tetemes részéért azok a denevérek lesznek felelősök, amelyeket a felmelegedés hív új életterekre. Amikor egy faj olyan területet hódít meg, amelyen korábban nem volt jelen, oda magával viszi parazitáit és patogénjeit, ami megteremthetii a zoonózis feltételeit is.

Ezáltal a kutatók szerint a következő ötven évben meg fog nőni annak a veszélye, hogy eddig csak állatokban megfigyelt betegségek fertőzzenek meg embereket. A fajok vándorlása által előfordulhatnak majd olyan találkozások az egyedek között, amelyekre korábban nem volt még alkalom, a legnagyobb veszélyforrást az olyan sűrűn lakott területek jelentik majd, mint Délkelet-Ázsia és Afrika trópusi része.

A kutatás, melyet a Nature ismertet, az első olyan tanulmány lehet, mely felhívja a figyelmet a jövőben terjedő betegségek lehetséges melegágyaira. Colin Carlson, a Georgetown Egyetem kutatója vezette a csapatot, amely azt modellezte, milyen változásokat okozhat két Celsius-foknyi felmelegedés az emlősök életterében, a felmelegedés hatására ugyanis

korábbi élőhelyeik túl forróvá válhatnak.

Legalább 15 ezer új, fajok közötti vírusátvitelre számítanak, főként a denevérek miatt, amelyek gyakran hordoznak olyan vírusokat, amelyek nagy valószínűséggel átadhatók az embernek – ez történhetett a Vuhanból elindult koronavírus-járvány esetében is.

A Sky News cikke szerint a tudósok és a kormányok világszerte egyetértenek abban, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 fokra szükséges korlátozni annak érdekében, hogy elkerülhessük a legsúlyosabb éghajlati összeomlást – bár bizonyos hatások még így is bekövetkeznek.

A jelenlegi rendelkezések végrehajtása esetén azonban a világ felmelegedése 1,9 fokos lesz.

A tavalyi COP26 klímacsúcs egyik fő célja az volt, hogy életben tartsák a másfél fokos célt azáltal, hogy az országok a következő, idén novemberben Egyiptomban tartandó COP27 csúcstalálkozóig felülvizsgálják és fokozzák éghajlat-politikai cselekvési terveiket. Mielőtt a párizsi klímamegállapodásról 2014-ben a COP21 konferencián megállapodás született, a világ közel 4 fokos felmelegedés felé tartott.

Címlapról ajánljuk
Bauer Bence: összeomlóban a német kormánypártok támogatottsága, válságot hozhat a polgári juttatás rendszere

Bauer Bence: összeomlóban a német kormánypártok támogatottsága, válságot hozhat a polgári juttatás rendszere

Akár előre hozott választásokat is eredményezhet Németországban, ha nem módosítják az úgynevezett polgári juttatás (Bürgergeld) rendszerét. A növekvő szociális kiadások ugyanis már szinte fenntarthatatlan módon terhelik meg a német költségvetést. A CDU/CSU–SPD kormánykoalíció támogatottsága soha nem látott mélységben, már csak 34 százalékon áll, miközben az AfD közel a 30 százalékhoz.

Magyar Péter „kívül akar maradni a lengyel belpolitikai vitákon”

A kétoldalú, ezen belül a gazdasági kapcsolatokról, Magyarország orosz gáztól való függetlenedésének támogatásáról, a kelet-közép-európai régió biztonságáról és a régiós együttműködési formák elmélyítéséről tárgyalt Magyar Péter miniszterelnök szerdán Karol Nawrocki lengyel elnökkel – tájékoztatta Marcin Przydacz, az államfői hivatal vezetője a Polsat News internetes híroldalt.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Ukrán drónokat fogtak el Lettország légterében, légi riadót fújtak, miután a balti államon keresztül próbálta Kijev Moszkvát támadni. Az orosz csapatok elkezdték igencsak szorongatni Kosztyantynivkát: egyes ukrán térképek szerint a déli, délkeleti városrész külső területében már oroszok vannak. Hasonló helyzet kezd el kialakulni Liman térségében is. Közben Zaporizzsján csökken a nyomás: Sztyepnohirszk térségében állítólag kisebb ukrán ellenoffenzíva zajlik. A nap folyamán az új magyar kormány tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a két ország kapcsolatainak javításáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×