eur:
411.25
usd:
393.18
bux:
79656.96
2024. november 22. péntek Cecília
Vicki Shephard, az Észak-Queenslandi Vadvédelmi Központ egyik alkalmazottja kezében tartja egy kimúlt, repülő rókának is nevezett gyümölcsevő denevér tetemét a Queensland állambeli Cairnsban 2018. november 27-én. Az állattal hőguta végzett. A rendkívüli hőség következtében denevérek ezrei potyogtak le fákról, komoly egészségügyi kockázatot okozva az ausztrál városban.
Nyitókép: MTI/EPA/AAP/Marc McCormack

Vírusok százait adják majd át denevérek más fajoknak

A WHO álláspontja szerint a koronavírus-pandémiát is egy denevérről emberre ugró vírus váltotta ki – a felmelegedés pedig új területekre csalogatja majd a denevéreket.

Tizenötezer alkalommal történik majd fajok közti vírusátadás 2070-ig a kutatók szerint: ezek tetemes részéért azok a denevérek lesznek felelősök, amelyeket a felmelegedés hív új életterekre. Amikor egy faj olyan területet hódít meg, amelyen korábban nem volt jelen, oda magával viszi parazitáit és patogénjeit, ami megteremthetii a zoonózis feltételeit is.

Ezáltal a kutatók szerint a következő ötven évben meg fog nőni annak a veszélye, hogy eddig csak állatokban megfigyelt betegségek fertőzzenek meg embereket. A fajok vándorlása által előfordulhatnak majd olyan találkozások az egyedek között, amelyekre korábban nem volt még alkalom, a legnagyobb veszélyforrást az olyan sűrűn lakott területek jelentik majd, mint Délkelet-Ázsia és Afrika trópusi része.

A kutatás, melyet a Nature ismertet, az első olyan tanulmány lehet, mely felhívja a figyelmet a jövőben terjedő betegségek lehetséges melegágyaira. Colin Carlson, a Georgetown Egyetem kutatója vezette a csapatot, amely azt modellezte, milyen változásokat okozhat két Celsius-foknyi felmelegedés az emlősök életterében, a felmelegedés hatására ugyanis

korábbi élőhelyeik túl forróvá válhatnak.

Legalább 15 ezer új, fajok közötti vírusátvitelre számítanak, főként a denevérek miatt, amelyek gyakran hordoznak olyan vírusokat, amelyek nagy valószínűséggel átadhatók az embernek – ez történhetett a Vuhanból elindult koronavírus-járvány esetében is.

A Sky News cikke szerint a tudósok és a kormányok világszerte egyetértenek abban, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 fokra szükséges korlátozni annak érdekében, hogy elkerülhessük a legsúlyosabb éghajlati összeomlást – bár bizonyos hatások még így is bekövetkeznek.

A jelenlegi rendelkezések végrehajtása esetén azonban a világ felmelegedése 1,9 fokos lesz.

A tavalyi COP26 klímacsúcs egyik fő célja az volt, hogy életben tartsák a másfél fokos célt azáltal, hogy az országok a következő, idén novemberben Egyiptomban tartandó COP27 csúcstalálkozóig felülvizsgálják és fokozzák éghajlat-politikai cselekvési terveiket. Mielőtt a párizsi klímamegállapodásról 2014-ben a COP21 konferencián megállapodás született, a világ közel 4 fokos felmelegedés felé tartott.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×