Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Koronavírussal fertőzött betegeket látnak el a lipcsei Egyetemi Kórház intenzív osztályán 2021. november 8-án. Németországban a koronavírus-járvány negyedik hullámában egy héten belül háromszor dőlt meg az újonnan regisztrált fertőződések napi számának rekordja, és a legfontosabb járványügyi mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra jutó száma.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Waltraud Grubitzsch

Fél éven át megnöveli a vérrögösödés kockázatát a koronavírus-fertőzés

Egy svéd kutatás szerint az első hullámban megfertőződött emberek és a súlyos koronavírus-fertőzésen átesők vannak a legnagyobb veszélyben.

Vérrögök a koronavírus elleni oltás felvételét követően is kialakulhatnak a szervezetben, de jelentősen kisebb erre az esély egy, az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés szerint: a vérrögösödés kialakulásának megelőzésére a vakcina felvétele a legjobb mód a svéd kutatók szerint.

A szakemberek a BBC cikke szerint arra voltak kíváncsiak, milyen hosszan áll fenn a vérrögösödés megnövekedett rizikója a fertőzést követően, illetve arra is, hogy az egyes hullámokban megfertőződött emberek esetében eltérő-e a kockázat mértéke.

Így fest a megnövekedő rizikó

Hogy mindezt kiderítsék, egymillió, Svédországban 2020 februárja és 2021 májusa közt megbetegedett személy egészségi állapotának alakulását követték nyomon, majd az adatokat négymillió olyan emberével hasonlították össze, akik nem voltak koronavírusosak. A kontrollcsoport nem és életkor tekintetében megfeleltethető volt a betegek csoportjának.

A kialakuló rizikófaktorok a következőképpen írták le:

  • vérrögök a lábban vagy mélyvénás trombózis, legfeljebb három hónapig.
  • tüdőembólia legfeljebb hat hónapig.
  • belső vérzés, például stroke, legfeljebb két hónapig.

A koronavírussal meg nem fertőződött emberekkel összehasonlítva a következő megállapításokat tették:

  • minden 10 ezer Covid-betegből négynél alakult ki trombózis, szemben minden 10 ezer emberből eggyel azok közül, akik sosem kapták el a vírus, illetve
  • 10 ezer Covid-beteg közül körülbelül 17-nél alakult ki tüdőembólia, míg a koronavírusban nem érintett betegek közül 10 ezerből kevesebb, mint egynél.

A súlyos fertőzésen átesők nagy veszélyben lehetnek

A vérrögösödés az első hullámban megfertőződötteket jobban érintette megállapításuk szerint, valószínűleg azért, mert a később hullámok során már fejlettebb volt a betegek kezelése, illetve az idősebbeket ekkorra már jórészt beoltották.

A tüdőembólia kialakulásának rizikója a súlyos betegségen átesők körében 290-szerese volt az általános rizikónak,

és hétszerese annak, amit az enyhe fertőzésen átesőknél tapasztaltak. Az enyhe esetek után a belső vérzés előfordulási esélye nem nőtt meg.

"A oltatlanok számára ez jó ok arra, hogy beoltassák magukat - a vérrögösödés kockázata sokkal nagyobb, mint a vakcináké" - mondja Anne-Marie Fors Connolly, a svédországi Umea Egyetem vezető vizsgálatvezetője.

A magyarázat még nem ismert

A kutatók nem tudják pontosan megmagyarázni, hogy miért alakulhatnak ki a vérrögök koronavírus-fertőzés után, de több elméletük is van. Állhat a háttérben a vírus közvetlen hatása a vérereket bélelő sejtrétegre, a vírusra adott túlzott gyulladásos válaszreakció, vagy az, hogy a szervezet nem megfelelő időpontban termel vérrögöket.

A vakcinák nagyon hatékonyak a súlyos megbetegedés ellen, de a megfertőződést, különösen az omikronnal történőt, kevésbé hatékonyan tudják kivédeni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×