Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Koronavírussal fertőzött betegeket látnak el a lipcsei Egyetemi Kórház intenzív osztályán 2021. november 8-án. Németországban a koronavírus-járvány negyedik hullámában egy héten belül háromszor dőlt meg az újonnan regisztrált fertőződések napi számának rekordja, és a legfontosabb járványügyi mutatók között számon tartott hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra jutó száma.
Nyitókép: MTI/AP/DPA/Waltraud Grubitzsch

Fél éven át megnöveli a vérrögösödés kockázatát a koronavírus-fertőzés

Egy svéd kutatás szerint az első hullámban megfertőződött emberek és a súlyos koronavírus-fertőzésen átesők vannak a legnagyobb veszélyben.

Vérrögök a koronavírus elleni oltás felvételét követően is kialakulhatnak a szervezetben, de jelentősen kisebb erre az esély egy, az Egyesült Királyságban elvégzett felmérés szerint: a vérrögösödés kialakulásának megelőzésére a vakcina felvétele a legjobb mód a svéd kutatók szerint.

A szakemberek a BBC cikke szerint arra voltak kíváncsiak, milyen hosszan áll fenn a vérrögösödés megnövekedett rizikója a fertőzést követően, illetve arra is, hogy az egyes hullámokban megfertőződött emberek esetében eltérő-e a kockázat mértéke.

Így fest a megnövekedő rizikó

Hogy mindezt kiderítsék, egymillió, Svédországban 2020 februárja és 2021 májusa közt megbetegedett személy egészségi állapotának alakulását követték nyomon, majd az adatokat négymillió olyan emberével hasonlították össze, akik nem voltak koronavírusosak. A kontrollcsoport nem és életkor tekintetében megfeleltethető volt a betegek csoportjának.

A kialakuló rizikófaktorok a következőképpen írták le:

  • vérrögök a lábban vagy mélyvénás trombózis, legfeljebb három hónapig.
  • tüdőembólia legfeljebb hat hónapig.
  • belső vérzés, például stroke, legfeljebb két hónapig.

A koronavírussal meg nem fertőződött emberekkel összehasonlítva a következő megállapításokat tették:

  • minden 10 ezer Covid-betegből négynél alakult ki trombózis, szemben minden 10 ezer emberből eggyel azok közül, akik sosem kapták el a vírus, illetve
  • 10 ezer Covid-beteg közül körülbelül 17-nél alakult ki tüdőembólia, míg a koronavírusban nem érintett betegek közül 10 ezerből kevesebb, mint egynél.

A súlyos fertőzésen átesők nagy veszélyben lehetnek

A vérrögösödés az első hullámban megfertőződötteket jobban érintette megállapításuk szerint, valószínűleg azért, mert a később hullámok során már fejlettebb volt a betegek kezelése, illetve az idősebbeket ekkorra már jórészt beoltották.

A tüdőembólia kialakulásának rizikója a súlyos betegségen átesők körében 290-szerese volt az általános rizikónak,

és hétszerese annak, amit az enyhe fertőzésen átesőknél tapasztaltak. Az enyhe esetek után a belső vérzés előfordulási esélye nem nőtt meg.

"A oltatlanok számára ez jó ok arra, hogy beoltassák magukat - a vérrögösödés kockázata sokkal nagyobb, mint a vakcináké" - mondja Anne-Marie Fors Connolly, a svédországi Umea Egyetem vezető vizsgálatvezetője.

A magyarázat még nem ismert

A kutatók nem tudják pontosan megmagyarázni, hogy miért alakulhatnak ki a vérrögök koronavírus-fertőzés után, de több elméletük is van. Állhat a háttérben a vírus közvetlen hatása a vérereket bélelő sejtrétegre, a vírusra adott túlzott gyulladásos válaszreakció, vagy az, hogy a szervezet nem megfelelő időpontban termel vérrögöket.

A vakcinák nagyon hatékonyak a súlyos megbetegedés ellen, de a megfertőződést, különösen az omikronnal történőt, kevésbé hatékonyan tudják kivédeni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: hiába az adventi időszak, a politikában nincs elcsendesedés

Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott egyórás interjút Lentulai Krisztiánnak. A kormányfő szerint Amerika békét, Európa háborút akar, és kulcsfontosságú Magyarország mozgástere a 2026-os választáson. A teljes interjút a Mandiner YouTube-csatornáján tették közzé.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

A globális felmelegedés hatása az El Niño/La Niña jelenségre: jelentős változások küszöbén állunk?

Friss kutatási eredmények azt mutatják, hogy a trópusi Csendes-óceán időről időre bekövetkező felmelegedését (El Niño) és lehűlését (La Niña) is magában foglaló ENSO jelenségkör a bolygó felmelegedésével sokkal erősebbé és kiszámíthatóbbá válhat. 2050-re a trópusi Csendes-óceán elérhet egy kritikus átbillenési pontot, ami az ENSO-t egy erős, ritmikus ingadozásba kényszeríti, szinkronban más globális éghajlati mintázatokkal. Ennek eredményeként több kontinensen is fokozódhatnak a szélsőséges esőzések vagy megszaporodhatnak az aszályos időszakok, azaz nőhet a kritikus időjárási események kockázata.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×