Ilyen nagy távolságból a teleszkópok általában csillagok millióiból álló galaxisokat lennének képesek érzékelni – írta a BBC hírportálja. A Hubble ezzel szemben egyetlen csillagot, az Earendelnek keresztelt égitestet vette észre egy természeti jelenség segítségével, amely a zoomobjektív használatára hasonlít.

Ezt a jelenséget gravitációs lencsének hívják. Ha a megfigyelés irányában található egy nagy galaxishalmaz, akkor ennek a gravitációs vonzása meghajlítja és felnagyítja a mögötte lévő tárgyakról érkező fényt.

Ezek az objektumok általában további galaxisok, de ebben az esetben az Earendel a grativációs lencse egy szerencsés pontjában helyezkedett el. „Ha a legjobb pontot találjuk el, ahogy ebben az esetben nekünk sikerült, akkor a nagyítás akár ezerszeres is lehet” – magyarázta Brian Welch, az amerikai Johns Hopkins Egyetem PhD-hallgatója.

Meet ‘Earendel,’ Hubble’s Record-Breaking New Farthest Individual Star Ever Seen At 12.9 Billion Light-Years https://t.co/67a5IgMvMo pic.twitter.com/mIV7l0DEjs

— Forbes (@Forbes) March 30, 2022

A korábbi rekordot a kilencmilliárd fényévnyire lévő Icarus nevű csillag tartotta, ezt szintén a Hubble kapta lencsevégre.

Az Earendel óangol szó, amely hajnalcsillagot vagy felkelő fényt jelent.

A Hubble felvételén nem sok a látnivaló, csak egy halvány volt egy hosszú fényíven, amit a Napkeleti Ívnek elnevezett lencse teremtett.

Welch és kollégái felfedezésüket a Nature tudományos lap friss számában tették közzé.

Az Earendel méretében bizonytalanok a tudósok. Legalább ötvenszer akkora, mint a Nap, de a nagyítás pontos arányától függően jóval nagyobb is lehet. Ha csak ötvenszer nagyobb a Naptál, akkor is a valaha megfigyelt egyik legnagyobb csillagról van szó.

A tudósok szerint nagyon valószínű, hogy amit a Hubble észlelt, az valójában egy kettős csillag. Az ilyen párosokban a két objektum egymáshoz közel helyezkedik, ami nagyon gyakori. Ilyen esetekben a páros egyik tagja nagyobb, és ennek a fénye az uralkodó.