Az omikron dominánssá válásának és delta fölötti győzelemének egyik oka az is lehet, hogy sokkal tovább fertőzőképes tud maradni egyes felületeken, mint bármelyik korábbi koronavírustörzs, derül ki japán kutatók szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmányából.

"Tanulmányunk kimutatta, hogy műanyag és bőrfelületeken az alfa, béta, delta és omikron változatok több mint kétszer hosszabb túlélési időt mutattak, mint a az eredeti vuhani törzs, bőrfelületeken több mint 16 órán keresztül megőrizték a fertőzőképességüket" - írták a tanulmány szerzői.

Műanyag felületeken a különböző változatok túlélése a következőképpen alakult:

• vuhani törzs 56 óra
• alfa 191,3 óra
• béta 156,6 óra
• gamma 59,3 óra
• delta 114 óra
• omikron 193,5 óra.

Az omikron tehát

nyolc napon át képes fertőző maradni műanyag felületen

a Euronews cikke szerint. Az emberi bőrfelületen való túlélési képességet holttesteken vizsgálták, a számok itt a következőképpen alakultak:

• vuhani törzs 8,6 óra
• alfa 19,6 óra
• béta 19,1 óra
• gamma 11 óra
• delta 16,8 óra
• omikron 21,1 óra.

"Tanulmányunk megmutatta, hogy az omikron változatnak van a legnagyobb környezeti stabilitása az aggodalomra okot adó változatok között, ez a nagy stabilitás lehet az egyik tényező, amely lehetővé tette, hogy az omikron felváltotta a deltát és gyorsan elterjedt" - írták a szerzők.

Az omikron már minden európai országban is jelen van, Finnországban, Belgiumban és Máltán a szekvenált esetek több mint 99 százalékát okozva.

A kutatók azt is megállapították, hogy bár a variánsok ellenállóbbak az etanollal szemben a vuhani törzsnél,

alkoholos kézfertőtlenítő alkalmazását követően 15 másodperccel teljesen fertőzőképtelenné válnak.

A kutatók ezért hangsúlyozzák a WHO ajánlotta kézfertőtlenítési protokollok betartását.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!