Világszerte mintegy 1,27 millió ember halt meg 2019-ben antibiotikumnak ellenálló kórokozó okozta fertőzés miatt.

Csaknem ötmillió halálesetnél volt legalább részben felelős a halálért ilyen fertőzés - állapította meg egy nemzetközi szakértői csoport a The Lancet orvosi hetilapban.

A rezisztens kórokozók ezzel a világ leggyakoribb halálokai közé tartoznak. Összehasonlításul HIV-fertőzésben vagy AIDS-ben 2020-ban a becslések szerint 680 ezren, maláriában 627 ezren haltak meg.

A tudósok szakirodalomból, kórházi adatbankokból, megfigyelési rendszerekből és más forrásokból vett információkat elemeztek. Ez az eddigi legátfogóbb elemzés a témában. Összesen 204 országot és régiót, 23 kórokozó baktériumot, valamint baktériumok és antibiotikumok 88 kombinációját vizsgálták meg.

Antibiotikum-rezisztenciáról általában akkor beszélnek, amikor a páciens nem reagál az antibiotikumra, ami azt jeleni, hogy a betegségét okozó baktériumot nem semmisíti meg az antibiotikum.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája különösen gyakran jelentkezik az alsó légutak fertőzéseinél, például tüdőgyulladásnál.

Mintegy 400 ezer haláleset írható a számlájukra.

Különösen sokan haltak meg vérmérgezés és vakbélgyulladás következtében, mert a fertőzés a rezisztens kórokozó miatt antibiotikummal nem volt legyőzhető.

A leggyakrabban rezisztenciaproblémát okozó baktériumok közé tartozik az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Klebsiella pneumoniae és a Streptococcus pneumoniae.

A legsúlyosabban a vizsgálat szerint az Afrika nyugati részén, a Szaharától délre lévő országok érintettek. Itt 100 ezer emberre csaknem 24 haláleset jut, melyek közvetlenül visszavezethetők egy rezisztens kórokozó kiváltotta fertőzésre.

A gazdagabb országokban 100 ezer főre 13 haláleset jut. A leginkább veszélyeztetettek az öt év alatti gyerekek.

"Ezek az új adatok elénk tárják az antimikrobiális rezisztencia problémájának valódi mértékét és egyértelműen jelzik, hogy most kell cselekednünk" - fogalmazott Chris Murray, a Washingtoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.

A szakértő szerint a cél a fertőzések elkerülése a jobb higiénia és az oltások biztosítása segítségével. Emellett vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát - például az antibiotikumokra nem reagáló vírusfertőzéseknél. Új antibiotikumokat kell kifejleszteni és piacra vinni - fejtette ki Murray.