eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Twitter/NASA_SLS

Egyelőre hiába "kutatták szét" életért a Mars kőtörmelékét

A tömb az Antarktiszban landolt pár ezer évvel ezelőtt.

Egy Földön talált marsi kőzet újabb vizsgálata nem talált bizonyítékot az élet nyomaira.

A The Guardian cikke felidézte, hogy az 1980-as években felfedezett, négymilliárd éves marsi meteoritról 1996-ban megjelent, a NASA tudósai által vezetett kutatás szerzői az élet nyomaira utaló jeleket véltek felfedezni a kőzetben. Feltételezésük szerint a kőzetben talált szerves vegyületeket élőlények hagyták hátra. Ezt az állítást más tudósok kétkedve fogadták, és a kutatások az elmúlt évtizedek alatt megcáfolták a feltételezést.

Legutóbb a Carnegie Tudományos Kutatóintézet Andrew Steele által vezetett csoportja tette közzé ezzel kapcsolatos eredményeit a Science folyóiratban.

A meteoritból vett kicsiny minták Steele csoportja szerint azt mutatják, hogy a szénben gazdag vegyületek valójában a kőzet fölött hosszabb időn keresztül áramló víz révén keletkeztek.

A Mars korai történetében, amikor még lehetett nedvesség a planétán, legalább két becsapódás történt a kőzet közelében, ami felmelegítette a bolygó környező felszínét, mielőtt - évmilliókkal ezelőtt - egy harmadik becsapódás következtében a kőzetdarab a vörös bolygóról az űrbe repült.

A meteorit több millió évig sodródott az űrben, mígnem pár ezer évvel ezelőtt az Antarktisz egyik jégmezőjén landolt.

Az apró, szürkészöld színű, két kilogrammos töredék az Allan Hills 84001 nevet kapta a hegyekről, ahol 1984-ben megtalálták.

Steele csoportja szerint a kőzet repedésein keresztül áramló talajvíz miatt még a Marson alakultak ki benne az apró széngömbök. Ugyanez történik a Földön is, ami magyarázatot adhat a metán jelenlétére a Mars légkörében - mondták. Az eredeti tanulmány elkészítésében részt vevő két tudós azonban vitatta a legújabb eredményeket, és "kiábrándítónak" nevezte azokat. Egy közös e-mailben azt írták, hogy kitartanak 1996-os megállapításaik mellett. Kathie Thomas-Keprta és Simon Clemett, a NASA houstoni Johnson Űrközpontjának tudósai szerint Steele csoportjának eredményei nincsenek alátámsztva, az értelmezésük sem újdonság. "A megalapozatlan spekuláció nem segít megoldani a meteoritban található szerves anyag eredetével kapcsolatos rejtélyt" - tették hozzá.

Steele szerint a technológia fejlődése tette lehetővé kutatócsoportja új eredményeit. A tudós elismerően nyilatkozott az eredeti kutatók munkájáról, és hozzátette, hogy akkoriban valóban "ésszerű értelmezés volt", amit adtak.

Steele kifejtette, hogy kutatócsoportja, amelyben a NASA tudósai, valamint német és brit szakemberek is részt vettek, gondosan ügyeltek arra, hogy eredményeiket "annak mutassák be, ami, vagyis egy nagyon izgalmas felfedezésnek a Marsról, és nem az eredeti feltevést megcáfoló tanulmánynak".

Steele szerint csak úgy lehet bizonyítani, hogy a Marson volt valaha, vagy létezik-e mikrobiális élet, ha onnan hozott mintákat tudnak majd elemezni a Földön. A NASA Perseverance marsjárója által gyűjtött minták egy évtized múlva érkezhetnek a Földre.

A marsi meteorit egy darabkájával a héten végeztek egyedülálló kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson. Egy kis pásztázó elektronmikroszkóppal vizsgálták a mintát. A kutatók azt remélik, hogy az eszközzel az űrben geológiai mintákat és törmeléket lehet majd elemezni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×