eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, mielőtt leszáll a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Kína jelenti: víz van a Holdon!

Ez az első felszíni mérés, amely kimutatta a víz jelentését.

A Hold-felszínről visszaverődő fény színképét elemezve Kína szondája, a Csang'o-5 arra a következtetésre jutott, hogy a Föld kísérőjének felszínén víz van.

Mint az Index az amerikai Science Advances folyóiratra hivatkozva írja, a korábban már 1,731 kilónyi kőzetmintával a Földre visszatért szonda a fedélzetén található ásványtani spektrométerrel végzett méréseket, az adatok alapján a leszállási hely környezetében a felszín 0,012 százalék vizet tartalmazott. Találtak még egy üreges sziklát is, amely egy kicsivel többet (0,018), formáját pedig egy kisebb becsapódás alkothatta, ami arra enged következtetni, hogy a felszín alatt lehet még víz.

A kínai tudományos akadémia geológiai és geofizikai intézetének munkatársai, Lin Jang-ting és Lin Hong-lej által vezetett mérések elsőként igazolták víz jelenlétét közvetlenül a Hold felszínén végzett méréssel.

A kínai holdprogram következő küldetései (a Csang’o–6, 7 és 8) folytatják a víz felkutatását, és ez a program segítené tovább a Mars meghódításának ügyét is. A 8-as számot viselő projekt már egy helyi bázisállomás alapjait teheti le a Holdon.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×