eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Twitter/NASA Webb Telescope

Már feszít az űrben a rekorder földi küldemény - videó

Sikeresen kinyitották a valaha épült legnagyobb űrteleszkóp, a James Webb óriási, a papírnál is vékonyabb hővédő pajzsát.

A fontos és bonyolult, másfél napig tartó műveletben a karácsonykor felbocsátott teleszkóp teniszpálya-méretű hővédő pajzsának mind az öt rétege széttárult - közölte kedden az amerikai űrhajózási és űrkutatási hivatal, a NASA.

A vitorlaformájú árnyékoló ernyő kibontását hétfőn kezdték meg. A hatalmas "napernyő" a hőségtől és a fénytől védi a teleszkópot és érzékeny műszereit. A hőpajzs hajszálfinomságú, hő- és hidegtűréséről ismert anyagból, kaptonból készült.

A NASA második igazgatójáról elnevezett teleszkóp olyan nagy, hogy szétnyitva nem fért volna el az Ariane5 hordozórakétán, ezért 6,5 méter átmérőjű főtükrét és különösen terjedelmes - 21x14 méteres - hővédő pajzsát össze kellett hajtogatni a felbocsátás előtt. A tükrök szétnyitását erre a hétvégre tervezik.

A műszereket nulla Celsius-fok alatt tartó hővédő pajzs szétnyitását a misszió legkényesebb, "leginkább álmatlan éjszakákat okozó" műveletének nevezték a NASA illetékesei a felbocsátás előtt.

A 10 milliárd dolláros teleszkóp egy rendkívül összetett műszaki berendezés, amelyet az Egyesült Államokban építettek a NASA irányításával és amely az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza.

Így indult el a hordozórakétáról az űrbe, kinyitva a napelemes paneljét (javított videó az ESA felvételéből, akár 8K minőségben):

Elképesztően nagy érzékenységű

Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti - néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni - korszakát fogja feltárni.

A NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópja infravörös fény segítségével kutatja a következő évtizedekben a kozmoszt, a Naprendszeren belüli bolygókat és holdakat, a legősibb és a legtávolabbi galaxisokat.

A James Webb a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket.

Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé, így nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el, a remények szerint információkkal szolgál az első csillagok és galaxisok kialakulásáról.

A teleszkóp műszereivel magyar csillagászok is végezhetnek majd méréseket. Az űrtávcső értékes kutatási idejére a világ csillagászai pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot, az Európai Űrügynökség tagországaiban - így Magyarországon - dolgozó kutatók a rendelkezésre álló összes távcsőidőt kaphatják meg az ESA-nak a projekthez adott hozzájárulásáért cserébe.

A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársai, Ábrahám Péterrel az élükön az EX Lupi nevű fiatal csillag kitöréseinek a csillag körüli korongra kifejtett hatását fogják vizsgálni, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóvarobbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal

A James Webb jelenleg valamivel több mint félúton van 1,6 millió kilométerre lévő célja felé.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×