Minden év december közepén érkezik hozzánk az egyik leglátványosabb meteorraj, a Geminidák. Idén december 13-áról 14-ére virradó hajnalon volt az égi parádé csúcsa – emlékeztetett a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
A Geminidák a nevét az Ikrek csillagképről kapta, melyből a hullócsillagok látszólag erednek. Az 1862-ben felfedezett Geminidák meglehetősen fiatalnak mondható, ha összehasonlítjuk más meteorrajokkal, például az időszámításunk szerint 36-ban felfedezett Perseidákkal vagy az először 902-ben észlelt Leonidákkal. A Geminidák első megfigyelései során még kevésbé tűnt aktívnak, mindössze 10-20 meteort lehetett látni óránként.
Az idő előrehaladtával szerencsére nagyot nőtt az aktivitása, napjainkra akár 120-150 hullócsillagot is számolhatunk a legsűrűbb csúcsidőszakban. Percenként akár két izzó csíkot húzhatnak a Föld légkörében felizzó meteorok a decemberi égbolton.
A Geminidák, azon kívül, hogy elég sok meteort produkálnak, fényesek és közepes sebességűek, tehát nem ritka, hogy tűzgömbként szelik át az eget – jegyzi meg az Időkép.hu.
A meteorok a (3200) Phaeton aszteroidáról származnak. Ezek az égitestek a Nap körüli pályájukon haladva poros sávot hagynak maguk után. A Föld keringése során évente áthalad ezeken a poros felhőkön, a kisebb-nagyobb szemcsék így beleütköznek a légkörbe, látványos izzó nyomot hagyva a koromsötét égen.
