Nem Kolumbusz Kristóf és társai, hanem grönlandi vikingek voltak az első európaiak, akik az amerikai kontinensre léptek, igazolja egy szerdán bemutatott kutatás. Kereken ezer éve éltek a kanadai Új-Fundland szigetén falujukban az északiak, így amit eddig történelemből tanultunk, módosul.

A tudósok évek óta tudják, hogy a vikingek - akiknek ezt a nevet az angolok adták portyázásaik idején - az első ezredforduló környékén építettek egy falut az újfundlandi L'Anse aux Meadows-nál. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány elsőként határozza meg az északiak érkezésének időpontját, írja az NBC News.

Az első tudományos bizonyíték

A viking telepesek legfeljebb százan lehettek, nők és férfiak egyaránt voltak köztük. A pontos időmeghatározásra az ad módot, hogy a vikingek fákat vágtak ki házépítés és hajójavítás céljából. A friss adatok szerint

legalább három fát vágtak ki 1021-ben,

470 évvel azelőtt, hogy Kolumbusz Kristóf kikötött volna a kontinensen.

"Most először tudtuk a dátumot tudományosan meghatározni, korábban csak mondákra alapozhattuk azt, olyan szóbeli történetekre, amelyeket legalább 200 évvel az események után írtak le" - mondta Margot Kuitems régész, a hollandiai Groningeni Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Fémszerszámmal dolgoztak

Az első grönlandi telepesek Izlandról és Skandináviából érkeztek, megérkezésük Új-Fundlandra azt jelenti, hogy az emberiség ekkor kerülte meg először Földet. Tartózkodásuk nem tartott sokáig. A kutatások szerint az északiak 3-13 évig éltek L'Anse aux Meadows-ban, majd elhagyták a falut, és visszatértek Grönlandra.

Az északiak ottlétének pontos időpontjához a tudományos kulcs a szén egy természetesen radioaktív formájának kiugró értéke, amelyet a helyszínen talált ősi fadarabokban mutattak ki.

L'Anse aux Meadows-t az északiak előtt és után is őslakosok lakták, ezért a kutatók meggyőződtek arról, hogy minden darabon megkülönböztető jelek mutatják-e, hogy fémszerszámmal vágták ki azt. Az őslakosok nem rendelkeztek ilyen eszközökkel.

Az évgyűrűket számolták

Korábbi tanulmányok megállapították, hogy 993-ban volt egy olyan kozmikus sugárzás, amely néhány hónapig a szokásosnál nagyobb mennyiségű természetesen radioaktív szén jelenlétét okozta a légkörben található szén-dioxidban. Ezt a gázt a fák megkötik, így meg lehet állapítani, ha egy évgyűrű a fa törzsében ebből az évből származik. Ezután már csak a többi évgyűrűt kellett megszámolni a fa kivágása idejének meghatározásához.

Azt nem tudni, hogy az 1021-ben kivágott fákat a vikingek tartózkodásának kezdete vagy vége felé használták-e fel.