eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszél a FIRST Lego League (FLL) robotverseny budapesti döntőjének megnyitóján az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban 2019. január 12-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Ferencz Orsolya: a hatalmi érdekérvényesítés nyúlványaitól a világűr sincs óvva

Nagyon erős küzdelem folyik a legfejlettebb államok között a Holdért, aminek részben stratégiai okai vannak. Erről az űrkutatásért felelős miniszteri biztos beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Ferencz Orsolya mások mellett az európai unió űrprogramjáról is szót ejtett a műsorban.

Ferenczcz Orsolya szavai szerint a világűrben kint tartózkodók, legyen szó európaiakról, amerikaiakról, kínaiakról vagy oroszokról, sokkalta úgymond emberiségtudattal állnak ahhoz a kérdéshez, hogy az emberiség egy egységes morálfilozófiai talppontra jusson. Vagyis az asztronauták nagyon pontosan érzik, és sok esetben a nyilatkozataikban is jelzik: a világűrből nézve a Föld egyetlenegy törékeny kék bolygó, egy zárt rendszer, amire nagyon kellene vigyázni, következésképp a fókusz is máshová helyeződik, mint a földfelszínen.

Ugyanakkor a földfelszínen az összes olyan emberi érdekérvényesítés, ahol a hatalmak és a különféle társadalmak érdeket kívánnak érvényesíteni, az nyilván

a világűrbe is elengedi a saját „nyúlványait”

– fűzte hozzá az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, aki szerint nyilvánvaló, hogy

a világűr az érdekérvényesítés és a vetélkedés terepe, ráadásul egyre inkább, amire jól példa a Holdért folyó elképesztően erős küzdelem.

Utóbbi jelentőségét illetően a szakember kifejtette, a Holdon speciális állapotú anyagok vannak. Az állandó és nagyon erős sugárzás miatt olyan izotópok találhatóak meg, amelyek a Földön vagy nincsenek, vagy nagyon drága előállítani őket. „És bizonyos, a fúziós fizikai folyamatoknak a tanulmányozásához jó, ha van ilyenje egy–egy kutatólabornak, esetleg egy fúziós erőműhöz is kellhetnek.”

Másfelől stratégiailag is fontos pont a Hold

– tette hozzá –, hiszen az emberiség egyre messzebb kíván – különféle okok miatt – eljutni a Naprendszerben, ami nyilván a Hold felszínről könnyebb feladat, hiszen a startkor nem kell a Föld gravitációs erejével megküzdeni Ferencz Orsolya arra is emlékeztetett, hogy anyagforgalmát tekintve a Föld egy zárt rendszer, és például az egyre népszerűbb elektorosom autók akkumulátoraihoz számos olyan anyagra van szükség, amiből előbb–utóbb ki fogunk fogyni, így a közeljövőben, de akár már a jelenben is, nagyobb szerepet kap az úgynevezett űrerőforráskutatás és az űrbányászat is.

Égető kérdések az űrdiplomáciában

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint a space traffic management, vagyis az űrforgalmi irányító rendszer koncepciójának kialakítása egy olyan alapvető kérés lehet, amelyben dűlőre kellene jutnia az érintetteknek. A másik fontos, hogy az újfajta űrkutatás terén miként tud effektívebb lenni az Európai Unió, amely egy nagyon erős űrprogrammal rendelkezik, amely mögé rengeteg pénzt tett.

„Hogy ne égessük el az európai közösség pénzét,

miközben az látható, hogy India versenyképesebb, mert az egy pénzegységre jutó megvalósult eredmény hatékonyabb, mert sokkal alacsonyabbak a belső költségek, ezekkel valamit kezdeni kell, tehát bőven van miről beszélni” fogalmazott Ferencz Orsolya.

Mint kiemelte, miután tagállami befizetés van szó mind az EU, mind az Európai Űrügynökség kasszája tekintetében, az elsődleges, hogy a befizető országok azt tudják mondani hogy „igen, ez az, amiért én ezt a pénzt odavittem, ez nekem így jó és fontos, és az én űriparom ennek arányában részesülni is tud a visszafizetett pénzekből”. Vagyis az nem elfogadható, ha azzal szembesülnek a tagországok, hogy az uniós űrkutatás egy rossz program mentén haladó dolog Ferencz Orsolya példaként említette a hordozórakéták kérdést – hiszen ma már az is egy külön iparág –, amely esetében a globális piacon az európai versenyképesség esik, amivel muszáj lenne valamit kezdeni.

„Az ugyanis nem lehet elég, ha azt mondjuk, hogy amennyiben az eszközödet fel akarod juttatni, akkor legyél kedves azt európai hordozóeszközzel tedd.”

Főleg, ha közben az indiai, az orosz, vagy akár amerikai egész egyszerűen olcsóbb – magyarázta a szakértő.

Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos azt is közölte, hogy az űrgazdasági felmérések és mindazok, akik figyelik a piacot, 1:6, tehát nagyon magas megtérülési aránnyal számolnak.

De való igaz, hogy mindehhez meg kell teremteni azt a pénzügyi szabályozó rendszert – a jogszabályin túl –, ami miatt mondjuk egy űripari vállalat, ami miután esetleg pont állami dotációval megerősödött az adott tagállamban, vagy az európai közösséget használta arra, hogy megerősödjön, utána ne lépjen le úgymond egy olyan adóparadicsomba, ahol aztán még jobb feltételekhez tud jutni – tette hozzá. „Tehát igazából mindazok a problémák, amik a világgazdaságot feszítik, itt is megjelennek.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×