eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Az állatövi fény és a Vénusz látható az égbolton Salgótarján közeléből fotózva 2020. március 15-én. A fényjelenséget a bolygóközi porfelhőről visszaverődő napfény okozza. Az állatövi fényt a mérsékelt övi területekről februárban és márciusban napnyugta után, illetve szeptemberben és októberben napkelte előtt lehet látni.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Bolygót neveztek el Ady Endréről és Hamvas Béláról is

Nevet kapott 16 magyar felfedezésű kisbolygó: többek között Ady Endre, Hamvas Béla, Erdős Pál, Kaffka Margit és Dévény Anna neve is felkerült az égi térképre.

Mint az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának szerdai közleményében írják, a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Így volt ez kétszáz éve is, és így van ez ma is, amikor az elnevezések már régen nem tudnak lépést tartani az automata távcsövek által talált több százezer égitesttel. A hagyomány mégis él, még ha az évek során sokkal szigorúbbá váltak is a feltételek. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy sorszámozzák őket, amelynek feltétele a pontos pályaszámítás, vagyis a biztos azonosítás.

Magyarország az 1930-as évek végétől egy szűk évtizeden át kisbolygó-nagyhatalomnak számított - hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy az akkoriban a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem és az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újították fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.

Ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon, korábban két különböző év, majd legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig már gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelésre van szükség. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, a politikusokra és katonákra azonban százéves moratórium van.

Az elmúlt csaknem másfél évben szünetelt az elnevezések elfogadása, ugyanis az elnevezések hivatalos bejelentésének joga szervezetet cserélt, azonban ez év májusában végre újraindult a folyamat, így elfogadták a korábban benyújtott 16 magyar névjavaslatot.

Bár a névválasztás szubjektív dolog, igyekeznek a tudomány, a sport és a kultúra területéről egyenlő arányban választani az elnevezéseket - idézi a közlemény a kutatási programot vezető Sárneczky Krisztiánt.

Az újonnan elkeresztelt kisbolygók között található az Adyendre, a Dévényanna, az Erdőspál, a Várkonyiágnes, a Kaffkamargit, a Halmospál, a Lukácsbéla és a Komjádibéla, de neveztek el kisbolygót Hosszú Katinkáról, Kaszás Attiláról és Hamvas Béláról is.

Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×