A második adag oltás felvételét követően két héttel vizsgálta meg Martina Sester immunológusprofesszor csapatával az oltottakban kialakult védettség szintjét: 216 önkéntes vett részt a vizsgálatban, akiket még tavasszal oltottak be Homburgban. Akadt köztük olyan, aki két adagot kapott az AstraZeneca oltásából, mások két adagot kaptak a Pfizeréből, és voltak olyanok is, akik 9, illetve 12 hét eltéréssel kaptak két különböző oltásból. Néhány résztvevőt a Moderna vakcinájával oltottak be, illetve kombinálták az AstraZeneca és a Moderna oltását is – írja a MedicalXpress.

"Márciusban az Állandó Oltási Bizottságnak heterológ oltási sémákat kellett ajánlania anélkül, hogy a kapcsolódó klinikai vizsgálati adatok rendelkezésre álltak volna, ezért sürgősen szükség volt az olyan elemzésekre, mint a mi laboratóriumunké. Amellett, hogy megvizsgáltuk, hogy a beoltott alanyok mennyi koronavírus-antitestet termeltek, a semlegesítő antitestek hatékonyságát is meghatároztuk. Ezáltal képet kapunk arról, hogy az antitestek mennyire képesek megvédeni egy sejtet a vírusfertőzéssel szemben" – magyarázta Martina Sester, a Saar-vidéki Egyetem immunológiaprofesszora.

Az AstraZenecánál jobb a kevert oltás

Az antitestszint-vizsgálat megmutatta, hogy két adag Pfizer, vagy egy adag AstraZeneca és azt követően egy adag Pfizer oltás

jóval hatékonyabban váltja ki az antitestek termelődését,

mint két adag AstraZeneca vakcina: nagyjából tízszer annyi antitest termelődött azokban, akik az előbbieket kapták. Semlegesítő antitestek esetében a kevert oltási sorra adott válasz még a két adag Pfizerre adottnál is jobbnak bizonyult.

A helper T-sejteket és NKT-sejteket is megvizsgálták: az előbbiek indítják be az antitest-termelést, míg az utóbbiak elpusztítják a megfertőzött sejteket. A kevert oltási sor mellett két adag Pfizer-oltás is többet hozott létre mindkétféle sejtből.

Kutatják a harmadik oltást is

"Ez elég markánsan bizonyítja, hogy az AstraZeneca-vakcina kétszeres dózisa nem képes olyan erősen mozgósítani a szervezet immunválaszát, mint a másik két oltási séma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a dupla adag AstraZeneca-oltásban részesült emberek nem rendelkeznek megfelelő szintű védelemmel a vírussal szemben. A klinikai vizsgálatok és a más országokban folytatott oltási kampányok sikere az AstraZeneca-vakcina magas szintű hatékonyságát mutatja. A vizsgálatunk ugyanakkor azt jelzi, hogy az AstraZeneca második adagja nem képes kiváltani azt a teljes potenciált, amely ebben a vakcinában valójában benne van" – mondta Martina Sester.

A kutatót meglepte, mennyire

egyértelmű eredményeket hozott a kutatás,

ezért is akarta a nagyközönséggel is közérthető módon megosztani. Most azon dolgozik munkatársaival, hogy megállapítsa, harmadik oltásként milyen vakcinát érdemes beadni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!