Nagyon kevés adat áll rendelkezésre jelenleg arról, hogy a szervátültetett betegek, a HIV-fertőzöttek és a daganatos betegek milyen erősségű védelemre számíthatnak a koronavírus elleni oltás felvételét követően – írja a MedicalXpress. Mivel a feltételezések szerint ugyanakkor a fenti csoportokat nagy mértékben veszélyeztetheti a vírus, fontos ezt a területet alaposabban vizsgálni. Franciaországban most tízezer ember bevonásával terveznek kétéves kutatóprogramot annak érdekében, hogy feltárják, milyen immunitásra számíthatnak a gyenge immunrendszerrel rendelkezők.
"A cél az, hogy kiderítsük, hogyan tudjuk a legjobban megvédeni ezeket a betegeket" – mondta Odile Launay, a tanulmány vezetője az AFP-nek.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint a legyengült immunrendszerű emberek is megkaphatják a vakcinát, de hangsúlyozzák, hogy a biztonságosságról még kevés adat áll rendelkezésre.
"Ha olyan betegségben szenved, vagy olyan gyógyszereket szed, amelyek gyengítik immunrendszerét, még akkor sem biztos, hogy teljes védettséget élvez, ha teljes mértékben be van oltva"
– teszi hozzá a CDC, és arra kéri az embereket, hogy továbbra is tegyenek óvintézkedéseket, és konzultáljanak orvosukkal.
Az immunrendszert egyes betegségek, illetve betegségek kezelésére adott terápiák is gyengíthetik. Ennek eredményeképp immunrendszerük számára nagyobb kihívást jelent az antitestek termelése. A betegségek közt szerepel a cukorbetegség, az elhízás, a rák, a szerv- és csontvelőátültetés, a krónikus súlyos veseelégtelenség, a HIV vagy a szklerózis multiplex. Szervátültetettek esetében a kilökődést gátló gyógyszerek nyomják el az immunrendszert.
Egy francia kutatás 100 transzplantált beteg bevonásával vizsgálta már a témát: ebben a tanulmányban nem találták elégségesnek a két adag oltás adta védelmet. Jelenleg
az érintettek számára három vakcinát ajánlanak.
A mostani kutatás 30 kórházban szeretne 8650 gyenge immunrendszerű beteget bevonni 1850 fős kontrollcsoport mellett. A résztvevőktől vért vesznek, hogy megmérjék az antitestek jelenlétét az oltás időpontjában, majd a második adag után egy hónappal, hat hónappal, egy évvel és két évvel. Hasonló kutatás Nagy-Britanniában is indult 5000 beteg részvételével.
Megoldást jelenthet még az oltásadagok beadási időpontjai közt eltelt időszak rövidítése, illetve az is, hogy a családtagok körbeoltásával alakítanak ki biztonságosabb környezetet az érintettek számára.