Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Mateus Hidalgo / Wikimedia

Nagy bajban a hárpiák

Csaknem a nullával egyenlő az esélye a világ egyik legnagyobb sasfajának arra, hogy túlélje a gyorsuló erdőirtást Amazóniában – állapították meg brit kutatók.

A Kelet-angliai Egyetem kutatói a brazíliai Mato Grosso államban figyelték meg kamerákkal a hárpia (Harpia harpiya) 16 fészkét és arra jutottak, hogy az erdőktől megtisztított területeken hiányossá vált a főleg majmokkal és lajhárokkal, vagyis az erdők lombkoronájában élő állatokkal táplálkozó faj étrendje, sőt fiókák pusztultak el a megfelelő élelem hiánya miatt.

A hárpiának, a világ egyik legnagyobb ragadozójának Amazónia az utolsó erőssége, itt él populáció 90 százaléka. Márpedig az elmúlt 50 évben az amazonasi esőerdők 17 százalékát kiirtották, és az erdőirtás gyorsuló ütemben folyik - mutat rá a BBC.

A tízkilós súlyt is elérő ragadozómadár valaha Közép-Amerikától Argentína északi részéig megtalálható volt, de természetes élőhelyének jelentős részén már kipusztult. Több országban, így Brazíliában, Panamában és Suriname-ban is törvényi védelmet élvez a faj, de a távoli erdőségekben nehéz érvényt szerezni a törvényeknek.

A megfigyelt fészkekben talált csontmaradványokból a kutatók megállapították, hogy a hárpiák főleg kétujjú lajhárokkal, Apella csuklyásmajmokkal és szürke gyapjasmajmokkal táplálkoznak. Ott, ahol kiirtották az erdőt, a ragadozók nem találtak más élelmet a hiányzó majmok és lajhárok helyett, és ritkábban etették kicsinyeiket.

Ott, ahol az erdőirtás mértéke 50 és 70 százalék között mozog, három fióka elpusztult. Ott, ahol a fák több mint 70 százalékát kivágták, már nem találtak fészkeket.

A tudósok kiszámolták, hogy olyan területeken, ahol a fák több mint felét kivágták, a hárpiafészkek már nem alkalmasak arra, hogy a ragadozók sikeresen felneveljék fiókáikat. Mato Grosso állam északi részének 35 százaléka alkalmatlan a faj szaporodására.

A Scientific Reports című tudományos folyóiratban ismertetett kutatás szerint az erdőirtás miatt csökkenhetett 1985 óta több mint háromezerrel a fészkelő párok száma.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×