eur:
411.75
usd:
395.33
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának hallgatója mintát cseppent az antigén gyorsteszt paneljére a Karancsaljai Napfény Óvoda dolgozóinak koronavírus-szűrésén a nógrádi település községházában 2020. december 4-én. Folytatódik a szociális, a bölcsődei, az óvodai dolgozók és a pedagógusok gyorstesztelése, amelyben az orvosi, egészségügyi képzésben részt vevők is segítenek kéthetes, fizetett gyakorlat részeként.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Támad a delta plusz, 11 országban van fertőzött, már a közelben is

Már több mint 200 bizonyított delta pluszos megfertőződésről tudunk világszerte: a június 11-én felfedezett variáns India, USA és Nagy-Britannia területén terjed már.

Brit adatok szerint már tavasszal megjelenhetett a szigetországban a törzs, bár a létezéséről csak júniusban szerezhettünk tudomást, áprilisi mintákban is megtalálták. A delta plusz múlt heti adatok szerint 11 országban van jelen, egy ember halt bele az általa okozott fertőzésbe a hivatalos adatok szerint.

A kutatók vizsgálják, hogy fertőzőbb-e ez a variáns a deltánál, de egyelőre leginkább kérdéseink, nem pedig adataink vannak a törzzsel kapcsolatosan.

Egy mutáció az eltérés

A delta variánstól a K417N mutáció megléte teszi különbözővé a delta pluszt: ez nem egy teljesen új mutáció, más korábbi törzsekben is jelen volt már. A béta mellett egy 2020 tavaszán Katarban szekvenált mutánsban is ott volt, jelentősége az immunitás megkerülésében lehet. A fertőzőségre gyakorolt hatás még kérdéses.

Az indiai kormány szerint léteznek más delta plusz variánsok más mutációkkal is.

A WHO jelenleg is vizsgálja ezeket, különös figyelmet szentelve fertőzőségüknek, az általuk okozott megbetegedés súlyosságának, illetve annak, hogy a mutációk megléte milyen mértékben befolyásolja az alkalmazható kezelések sikerességét.

Mindeközben a delta dinamikusan terjed: már 85 országban van jelen. Az alfa 170, a béta 119, a gamma 71 országban kimutatott. A variáns 40-60 százalékkal fertőzőbb, mint a korábbiak: Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO igazgatója is úgy fogalmazott pénteken, hogy aggasztja szervezetét a terjedése.

Sok a rizikófaktor

Az indiai génszekvenálások eredményei szerint több aggodalomra okot adó mutáció is megjelent a törzsben: ezek

növelhetik a fertőzőségét, elősegíthetik tüdősejtekhez való kötődését és ellenállóbbá tehetik az antitestek nyújtotta védelemmel szemben.

Az oltások nyújtotta védelem elkerüléséről egyelőre nincsenek adatok, de ennek lehetősége is megvan a delta pluszban.

Jelenleg azonban mindez csak feltételezés, biztosat nem lehet tudni egyik állítással kapcsolatosan sem. A szakértők most arra biztatják az embereket, hogy elővigyázatosan, de nyugodtan várják a vizsgálati eredményeket: az indiai kormány azt ígéri, 7-10 napon belül közzéteszi a vakcinák nyújtotta védelem elkerülésének lehetőségével kapcsolatos vizsgálatok eredményeit. Az tény, hogy a K417N mutációt hordozó variánsok a béta kivételével eddig nem tudtak sikeresek lenni.

Három ország kifejezetten érintett

Egyelőre 11 országról tudjuk, hogy jelen van területén a delta plusz: ez ugyanakkor csak a szekvenált mintákra alapozott eredmény,

egyelőre nem sokat tudunk azokról, akik elkapták a betegséget.

Sem arról nincsenek ismereteink, hogy akik elkapták ezt a törzset, azok voltak-e már betegek az első vagy a második hullámban, illetve hogy be voltak-e oltva. A legtöbb esetet az USA-ban fedezték föl (83), ezután India (48), majd Nagy-Britannia (41) következik a sorban. A variánst mindezen túl Kanada, India, Japán, Nepál, Lengyelország, Portugália, Oroszország, Svájc és Törökország területén mutatták már ki.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×