eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pixabay

Kutatók szerint autómentessé kell válniuk az élhetőség érdekében a jövő városainak

Matematikai modellezés alapján érvelnek a teljes autómentesség mellett tudósok.

A University College London tudósainak részvételével folyt nemzetközi kutatás készítői a közösségi magatartás megváltoztatására szólítottak fel a városokban közlekedő gépkocsik számának csökkentésére. Emlékeztettek arra, hogy a gépkocsigyártás gyorsabb ütemben nő, mint a népesség: 2019-ben 80 millió gépkocsit gyártottak világszerte, miközben a Föld népessége 78 millióval nőtt.

A kutatók szerint a jövőbeni várostervezésnek magában kell foglalnia a gépkocsitól való függőség csökkentését, ösztönzést a kevesebb és rövidebb autóút megtételére, bátorítást a gyaloglásra és kerékpározásra, amelyeknek a helyi közlekedés elsődleges módozataivá kell válniuk. A közösségi közlekedés használatát hosszabb utazásokra kell használni, a gépkocsikat csak szükséghelyzetben vagy különleges alkalmakkor.

Parkolókká válnának a városok

Az Open Science folyóiratban közzétett tanulmányukban egy új matematikai modellt hoztak létre különböző forgatókönyvekkel a városi gépkocsihasználatra, amelyben a lakók vagy naponta használták autóikat, vagy közösségi közlekedést használtak. Más tényezők mellett számításba vették az utazási idő hosszának a becsült költségét, mivel ez a legnagyobb tényező, amikor valaki arról dönt, miként utazik.

"Néhány évtized múlva lesznek 40-50 milliós lélekszámú városaink, amelyek 40-50 millió gépkocsi számára elégséges parkolókra fognak hasonlítani. A gépkocsi szükségessége egy nagyon szennyező iparágtól és egy nagyon drága marketingtől ered" - idézte Rafael Prieto Curielt, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

A különböző forgatókönyvek számításai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy

a gépkocsihasználat csökkenése elsősorban attól függ, hogy a lakosoknak biztosítják a választást több utazási mód közül.

A kutatók szerint az emberekben tudatosítani kell a gépkocsihasználat, valamint a dugódíj, az autópályadíj, a parkolás költségeit, ami segíthet abban, hogy elkedvetlenítsék őket a gépkocsihasználattól. A tömegközlekedés jobbításával, az utazási idő rövidülésével több embert téríthetnek át használatára.

A modellezésben egy szélsőséges forgatókönyvet is találtak, amikor egy 50 millió város, 50 milliós gépkocsiparkjának mindennapos munkába járási használatát vizsgálták. A kutatók arra jutottak, hogy egy ilyen városban a legnagyobbak a dugók, több közlekdési infratuktúrára, sugárutakra, hidakra, parkolóházakra van szükség.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×