15 °C
Sokkal nagyobb szerepe van a koronavírus terjedésének megfékezésében annak, milyen korlátozó intézkedéseket vezetnek be az államok, mint annak, hogy mennyire meleg épp az időjárás – derül ki az Imperial College London kutatóinak a MedicalXpressen ismertetett tanulmányából. Tom Smith vezető kutató szerint ez azt jelenti, hogy amíg oltatlan emberek is vannak egy országban, addig nem lehet teljesen elfeledkezni a járványügyi intézkedésekről.
"Munkánk arra is utal, hogy az alacsonyabb őszi és téli hőmérsékleten beavatkozások vagy viselkedésbeli változások hiányában is könnyebben terjed a vírus " – mondta Smith.
Bizonytalansági faktor
A szezonalitás nagy bizonytalanságot visz abba, hogy milyen jövőt jeleznek előre a vírus terjedésével kapcsolatosan a tudósok: az influenzára és más koronavírusokra ismerten nagy hatása van az évszakok váltakozásának, például a nagy meleg és az alacsony páratartalom kedvezőtlenül hat az influenza terjedésére. A magas hőmérséklet a levegőben és felületeken is végez a koronavírusokkal. A hőmérséklet, a pártartalom és az UV-sugárzás hatását azonban nehéz a koronavírus esetében meghatározni, lévén
eddig a nagy népsűrűség és az emberek viselkedése befolyásolta legjobban a pandémia alakulását.
Az egyes országok esetszámolási szokásai és a bevezetett intézkedések még nehezebbé tették ezeknek a faktoroknak a megbecsülését, főként úgy, hogy egyes kifejezetten meleg éghajlatú országokban, mint amilyen Brazília vagy India, a hőmérséklet ellenére is igencsak terjedt a vírus.
Nem a meleg a megoldás
Az ICL kutatói az amerikai terjedést vizsgálták: az ország nagy kiterjedésének köszönhetően sokféle éghajlati jellemző megfigyelhető, a bevezetett intézkedések pedig nagyjából azonosak voltak minden államban. Az eredmények szerint az alacsonyabb hőmérséklet és a nagy népsűrűség nagy eséllyel kapcsolható a koronavírus könnyebb terjedéséhez.
Will Pearse vezető kutató szerint
az egyének viselkedése és a bevezetett intézkedéscsomag nyom a legtöbbet a latban.
"A lezárások ideje alatt nem volt érdemi jele annak, hogy a hőmérséklet befolyásolta volna az átvitelt. Ez azt jelenti, hogy a melegebb régiók nem számíthatnak hamarabb a mobilitási korlátozások enyhítésére, mint a hidegebb régiók" – fogalmazott.
A kutatók most az új variánsokra is igyekeznek kiterjeszteni vizsgálódásaikat, remélve, hogy eredményeik sikerrel tudják a vírus későbbi terjedését lassítani.
Kellenek a korlátozások
"Bizonyítékot találtunk arra, hogy a világjárvány korai szakaszában a hidegebb hőmérsékletű helyeken magasabb volt a SARS-CoV-2 terjedési intenzitása. Az éghajlati szezonalitás hatása a vírus terjedésére azonban gyengébb, mint a népsűrűség, illetve a politikai beavatkozások hatása. Ez azt jelenti, hogy az északi féltekén a nyár felé közeledve
a közegészségügyi döntések kritikus jelentőségűek
a járványok megfékezése szempontjából, az ajánlások betartása továbbra is kulcsszerepet játszik a SARS-CoV-2 terjedése ellen" – mondta a tanulmány társszerzője, Ilaria Dorigatti.
