Infostart.hu
eur:
387.04
usd:
328.59
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Önmagában a meleg évszak nem képes megfékezni a koronavírus terjedését

Kutatók szerint a hőmérséklet mellett a népsűrűség hat leginkább a koronavírus terjedésére, ha távolságtartással és korlátozással kapcsolatos intézkedések nincsenek életben.

Sokkal nagyobb szerepe van a koronavírus terjedésének megfékezésében annak, milyen korlátozó intézkedéseket vezetnek be az államok, mint annak, hogy mennyire meleg épp az időjárás – derül ki az Imperial College London kutatóinak a MedicalXpressen ismertetett tanulmányából. Tom Smith vezető kutató szerint ez azt jelenti, hogy amíg oltatlan emberek is vannak egy országban, addig nem lehet teljesen elfeledkezni a járványügyi intézkedésekről.

"Munkánk arra is utal, hogy az alacsonyabb őszi és téli hőmérsékleten beavatkozások vagy viselkedésbeli változások hiányában is könnyebben terjed a vírus " – mondta Smith.

Bizonytalansági faktor

A szezonalitás nagy bizonytalanságot visz abba, hogy milyen jövőt jeleznek előre a vírus terjedésével kapcsolatosan a tudósok: az influenzára és más koronavírusokra ismerten nagy hatása van az évszakok váltakozásának, például a nagy meleg és az alacsony páratartalom kedvezőtlenül hat az influenza terjedésére. A magas hőmérséklet a levegőben és felületeken is végez a koronavírusokkal. A hőmérséklet, a pártartalom és az UV-sugárzás hatását azonban nehéz a koronavírus esetében meghatározni, lévén

eddig a nagy népsűrűség és az emberek viselkedése befolyásolta legjobban a pandémia alakulását.

Az egyes országok esetszámolási szokásai és a bevezetett intézkedések még nehezebbé tették ezeknek a faktoroknak a megbecsülését, főként úgy, hogy egyes kifejezetten meleg éghajlatú országokban, mint amilyen Brazília vagy India, a hőmérséklet ellenére is igencsak terjedt a vírus.

Nem a meleg a megoldás

Az ICL kutatói az amerikai terjedést vizsgálták: az ország nagy kiterjedésének köszönhetően sokféle éghajlati jellemző megfigyelhető, a bevezetett intézkedések pedig nagyjából azonosak voltak minden államban. Az eredmények szerint az alacsonyabb hőmérséklet és a nagy népsűrűség nagy eséllyel kapcsolható a koronavírus könnyebb terjedéséhez.

Will Pearse vezető kutató szerint

az egyének viselkedése és a bevezetett intézkedéscsomag nyom a legtöbbet a latban.

"A lezárások ideje alatt nem volt érdemi jele annak, hogy a hőmérséklet befolyásolta volna az átvitelt. Ez azt jelenti, hogy a melegebb régiók nem számíthatnak hamarabb a mobilitási korlátozások enyhítésére, mint a hidegebb régiók" – fogalmazott.

A kutatók most az új variánsokra is igyekeznek kiterjeszteni vizsgálódásaikat, remélve, hogy eredményeik sikerrel tudják a vírus későbbi terjedését lassítani.

Kellenek a korlátozások

"Bizonyítékot találtunk arra, hogy a világjárvány korai szakaszában a hidegebb hőmérsékletű helyeken magasabb volt a SARS-CoV-2 terjedési intenzitása. Az éghajlati szezonalitás hatása a vírus terjedésére azonban gyengébb, mint a népsűrűség, illetve a politikai beavatkozások hatása. Ez azt jelenti, hogy az északi féltekén a nyár felé közeledve

a közegészségügyi döntések kritikus jelentőségűek

a járványok megfékezése szempontjából, az ajánlások betartása továbbra is kulcsszerepet játszik a SARS-CoV-2 terjedése ellen" – mondta a tanulmány társszerzője, Ilaria Dorigatti.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×