eur:
403.06
usd:
373.11
bux:
88830.34
2025. március 31. hétfő Árpád
Nyitókép: Pixabay

A szaglásvesztés csak tünete lehet egy sokkal súlyosabb koronavírus-károsodásnak

Hosszú távú agyszövetvesztést is okozhat a koronavírus, a szövetmegsemmisülés magyarázatot adhat arra is, miért vesztik el egyes koronavírusos betegek a szaglásukat.

Egy brit kutatás eredményei arra utalnak, hogy a koronavírus akár hosszú távú károsodást is kialakíthat a fertőzésen átesettek agyában.

"A tanulmány azt sugallja, hogy a koronavírus miatt az agyszövet egy része elpusztulhat, aminek hosszú távú következményei lehetnek.

Ezt idővel az agy kompenzálhatja, így a tünetek elmúlhatnak, de a szövetet soha nem lehet visszanyerni, ha a vírus következtében valóban elpusztult"

– mondta Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerengedélyeztetési hivatal egykori munkatársa, a Pfizer igazgatótanácsának tagja a CNBC-nek.

A brit kutatásban agyi képalkotó vizsgálatok eredményét vetették össze a víruson átesett betegek esetében. A fertőzés előtt, illetve után készült felvételeken olyan helyeket vizsgáltak meg, amelyek sérülésének a központi idegrendszer működésére kifejezett hatása lehet.

"Az agykérgi szövet mennyiségének csökkenése az agy olyan területein történt, amelyek közel vannak a szaglásért felelős helyekhez. Ez arra utal, hogy a szaglás elvesztése csak egy folyamatban lévő, sokkal komolyabb folyamat hatása, amely valójában az agykérgi szövetek zsugorodása" – mondta el a CNBC munkatársaként is dolgozó szakértő.

Azt, hogy a koronavírus-fertőzés esetében nagyon gyakori az agyra gyakorolt hatás, már korábbi kutatások is igazolták. A Lancetben publikált anyag szerint a túlélők harmadának agyi működésére hathat a megbetegedés, melyet alapvetően a betegség súlyosságával kötöttek össze.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Óriásit lépett előre Európa a pragmatizmus irányába, most Németország áll nagy döntés előtt

Óriásit lépett előre Európa a pragmatizmus irányába, most Németország áll nagy döntés előtt

"Az elmúlt egy év alapján azt látom, hogy Európa óriásit lépett előre a pragmatizmus irányába", hogy a gyors ütemben romló versenyképességét javítsa, de a 90%-os gázimport kitettség miatt a geopolitikai változások során nagyon észnél kell lennie – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója úgy látja: három-öt területen kell komoly változásokat tennie az európai vezetésnek, többek között az energetikai szabályrendszert le kell egyszerűsítenie, mert ez a verseny erősítésén keresztül a megfizethető energiafelhasználást is elősegítheti. Az orosz gáz esetleges európai visszatérése kapcsán kijelentette: "a nemzetközi szankciók teljes körű betartása mellett úgy gondoljuk, hogy a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok csatornáinak megőrzése hozzájárulhat a hosszútávú stabilitás előmozdításához, és közben csökkentheti az energiaköltségeket is mindenki számára." Lakatos Benjamin hangsúlyosan beszélt arról, hogy most mi az az óriási jelentőségű döntés, amely az új német vezetés előtt áll, és összességében egész Európa versenyképességére kihat. Emellett több más fontos témáról, így a MET akvizícióiról, energiatárolási üzleti kérdésekről, LNG-hajóról is beszéltünk, és azt is elárulta, hogy mitől lehet három év múlva nagyon boldog és mosolygós.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 05:24
×
×
×
×