Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

A szaglásvesztés csak tünete lehet egy sokkal súlyosabb koronavírus-károsodásnak

Hosszú távú agyszövetvesztést is okozhat a koronavírus, a szövetmegsemmisülés magyarázatot adhat arra is, miért vesztik el egyes koronavírusos betegek a szaglásukat.

Egy brit kutatás eredményei arra utalnak, hogy a koronavírus akár hosszú távú károsodást is kialakíthat a fertőzésen átesettek agyában.

"A tanulmány azt sugallja, hogy a koronavírus miatt az agyszövet egy része elpusztulhat, aminek hosszú távú következményei lehetnek.

Ezt idővel az agy kompenzálhatja, így a tünetek elmúlhatnak, de a szövetet soha nem lehet visszanyerni, ha a vírus következtében valóban elpusztult"

– mondta Scott Gottlieb, az amerikai gyógyszerengedélyeztetési hivatal egykori munkatársa, a Pfizer igazgatótanácsának tagja a CNBC-nek.

A brit kutatásban agyi képalkotó vizsgálatok eredményét vetették össze a víruson átesett betegek esetében. A fertőzés előtt, illetve után készült felvételeken olyan helyeket vizsgáltak meg, amelyek sérülésének a központi idegrendszer működésére kifejezett hatása lehet.

"Az agykérgi szövet mennyiségének csökkenése az agy olyan területein történt, amelyek közel vannak a szaglásért felelős helyekhez. Ez arra utal, hogy a szaglás elvesztése csak egy folyamatban lévő, sokkal komolyabb folyamat hatása, amely valójában az agykérgi szövetek zsugorodása" – mondta el a CNBC munkatársaként is dolgozó szakértő.

Azt, hogy a koronavírus-fertőzés esetében nagyon gyakori az agyra gyakorolt hatás, már korábbi kutatások is igazolták. A Lancetben publikált anyag szerint a túlélők harmadának agyi működésére hathat a megbetegedés, melyet alapvetően a betegség súlyosságával kötöttek össze.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×