Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

A koronavírus eredetének kérdésére egy bányában is keresik a választ

Egy Jünnan provinciában található bányában bekövetkezett megbetegedések kapcsán sürget vizsgálódást Anthony Fauci amerikai egészségügyi főtanácsadó. Cikkünkbőkl kiderül, milyen tények ismerhetők az ott történtekről.

Kilenc éve, 2012-ben betegedett meg hat ember a Mocsiang bányában: esetük vizsgálata, úgy tűnik, most a koronavírus eredetének megtalálása szempontjából lehet nagyon fontos. A 30-63 év közti munkások rezet tisztítottak meg denevérürüléktől, hetekkel később pedig mind egy kunmingi kórházban kötöttek ki. Köhögés, láz, fejfájás és mellkasi fájdalom voltak tüneteik között, hárman bele is haltak a betegségbe. A bánya délnyugaton, 1500 kilométerre Vuhantól található - írja a Reuters.

A munkások keresztneve, kora és orvosi adatai egy 2013-as tudományos dolgozatban már megjelent: a kunmingi orvosi egyetem posztgraduális képzésében részt vevő Li Csu foglalkozott a témával. A dolgozat, amely elérhető az interneten is, arra a konklúzióra jut, hogy

egy SARS-jellegű megbetegedéssel fertőződtek meg a bányászok, melyet patkósorrú denevérektől kaphattak el a bányában.

Az oda 2012-ben ellátogató kutatók találtak is egy Mocsiang-vírusként elnevezett patogént, amely nem egyezik meg a SARS-CoV-2-vel, azt ugyanakkor nem sikerólt bebizonyítani, hogy ez okozta a hat bányász betegségét.

A Vuhani Virológiai Intézet kutatója, a denevérszakértő Si Csengli szerint ugyanakkor

gombás fertőzés okozhatta a megbetegedéseket.

Si és csapata tavaly novemberben négy bányásztól származó mintákat tesztelt újra, azok is alátámasztották, hogy nem új koronavírustól betegedtek meg.

Ennek ellenére tavaly év közepe óta terjednek a tudományos dolgozattal együtt hírek arról, hogy a baleset bizonyítéka annak, hogy már 2012-ben embert fertőzött az új koronavírus. Sokak szerint ez a bizonyíték arra is, hogy a vuhani labor innen szerzett be vírusokat, amelyekkel aztán kísérletezett. A vírusok közt van a feltételezések szerint a RaTG13, amely a SARS-CoV-2-höz leginkább hasonlító vad vírus. A 2016-ban felfedezett patogén 96.2 százalékos egyezést mutat a SARS-CoV-2-vel.

2012–2015 között 293 különböző koronavírust találtak a bányában a kutatók, amelyekből 8 SARS-típusú volt. Si és kollégái szerint egyik sem hasonlít jobban az új koronavírusra, mint a RaTG13.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott Magyar Péter a Tisza Párt támogatóinak sokasága előtt a Sándor-palotánál.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

Váratlan fordulat: sokkal hamarabb megboríthatja a csapadékviszonyokat a klímaváltozás, mint ahogy várták

A legfejlettebb globális klímamodellek által előrejelzettnél jóval hamarabb, már napjainkra jelentős változások történtek a téli európai csapadékviszonyokban egy új kutatás szerint, vagyis a klímamodellek jelentősen alábecsülhetik a változások sebességét és nagyságát. A nagyrészt emberi tényezők által hajtott trend hatására Észak- és Közép-Európában a telek csapadékosabbak, míg délebbre és a mediterrán térségében a hideg évszakok szárazabbak lesznek. A kutatás alapján Magyarország valahol a két régió határán helyezkedhet el, és míg az éghajlati rendszerek természetes változékonysága a téli hazai csapadékmennyiség csökkenése felé, addig az emberi eredetű klímaváltozás a hideg évszak csapadékintenzivitásának mérséklődése irányába hat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×