Pósfai Gábor közölte: a paktumban szereplő szolidaritási pillérek, a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás közül Magyarország a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak; ehhez viszont annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely segítségre szorulhat.

Erről előzetes, tapogatózó jellegű megbeszélésekre és kétoldalú egyeztetésekre sor került a tanács ülésén, ám ezzel kapcsolatban nem született semmiféle megállapodás – tette hozzá a miniszter.

Elmondta, a tanácskozáson – ahol a schengeni övezet helyzetét is megvitatták –, volt kétoldalú egyeztetés az osztrák belügyminiszterrel arról, hogy Magyarország ellenzi a belső határellenőrzések fenntartását. Közösen felvetették, hogy középtávon a határellenőrzést egy olyan rendszer válthatja fel, ahol az osztrák és a magyar belügyi szervek együttműködve nem közvetlenül a határt ellenőrzik, hanem a határrégióban tartanak ellenőrzéseket.

Az ülésen szó volt az ukrán állampolgárok átmeneti védelméről, illetve a védelem meghosszabbításáról. Ukrajna ugyanis felvetette, hogy azok a tagállamok, amelyekben sok százezer, esetleg több mint félmillió ukrán menekült él, a hadköteles korú férfiak esetében ne hosszabbítsák meg a védelmet.

Magyarország viszont ellenezte a védelemben részesülők körének szűkítését

– ismertette.

Elmondta: az ülésen Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa arról számolt be, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a schengeni övezet működőképes. Ezt mutatja, hogy az illegális határátlépések száma az elmúlt két évben folyamatosan csökkent, 2024-ben 37 százalékkal, 2025-ben pedig 21 százalékkal. Ugyanakkor fontosnak nevezte a külső határvédelem megerősítését, a vízumpolitika reformját és a tagállamok közötti ügyintézés megkönnyítését.

Az ülésen tárgyaltak az orosz hibrid fenyegetésről is, illetve több ország a vízumkódex felülvizsgálatát kérte a bizottságtól, mivel az orosz turista vízumok száma egyre növekszik; 2024-ben 565 ezer, 2025-ben pedig 619 ezer rövidtávú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot adtak ki orosz állampolgároknak.

Ezt intő jelnek tekintette több tagállam képviselője, akik szerint a volt orosz „harcosok” schengeni határon belüli tartózkodása biztonsági kockázatot jelent – fűzte hozzá.

Az ülésen tárgyaltak az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerről is: az ETIAS indulását 2026 negyedik negyedévére tervezték, ám nehézségek merültek fel a tesztelési fázisban. Ezért több ország kérte: szeptember után is legyen lehetőség a biometrikus adatrögzítés mellőzésére, mert ez nagyban lelassítja a határellenőrzést.

Szigorítás

Téma volt az is, hogy napjainkban a legtöbb illegális migráns Szomáliából érkezik az unió területére, ami azért jelent egyre nagyobb problémát, mert a szomálik csupán a visszatoloncoltak 3 százalékát hajlandóak visszafogadni.

Ezért Szomália esetében támogatták a vízumkorlátozás szigorúbb alkalmazását, illetve azt, hogy a pénzügyi támogatások mértékét az illegális migránsok visszafogadásához kösse az EU. Magyarország álláspontja az volt, hogy a migrációs kihívásokat az unión kívül kell kezelni a kibocsátó országokhoz közel, vagy a kibocsátó, vagy a tranzitországokban – mondta miniszter.

Bóka János (Fidesz) a bizottság alelnöke az ülésen közölte: pártja sem támogatja az átmeneti védelemben részesülő ukrán állampolgárok körének szűkítését. Az ellenzéki politikus azt is leszögezte: Vitnyéden nincs és nem is volt migránstábor. Arra pedig, hogy lesz-e, a jelenlegi kormány tudja a választ – tette hozzá.