Infostart.hu
eur:
352.87
usd:
307.88
bux:
138215.97
2026. június 19. péntek Gyárfás
Nyitókép: Pixabay

Magyarország kétszer annyit fogyaszt, mint amennyit a Föld megengedne?

Hazánk kedden elérte a túlfogyasztás napját - a WWF Magyarország szerint.

Magyarország elérte a túlfogyasztás napját: ha a világon mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor a Föld éves tartalékai már kedden kimerültek volna - hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország, amely saját mobilalkalmazással segíti azokat, akik csökkenteni szeretnék ökológiai lábnyomukat.

Mint a szervezet keddi közleményében hangsúlyozzák, Földünk erőforrásai végesek, és 1970 óta egyre kevesebb idő alatt fogyasztjuk el az egy évre elegendő erőforrásadagunkat. Ez a mértékű fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, amilyen ütemben elhasználjuk azokat.

Idén a túlfogyasztás világnapja - az a nap, amikor Földünk éves erőforrásai kimerülnek - július 29-ére esik, azaz alig több mint fél év alatt "tapsolunk el" egyévnyi mennyiséget. Bár a világjárvány miatt 2020-ban ez a dátum augusztus második felére esett, ahogy az idei dátum is mutatja, nem sikerült tartósan megfordítani a trendet, és még mindig hihetetlenül pazarló életmódot folytatunk - mutatnak rá az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Ahhoz, hogy ezt a dátumot minél későbbre tolhassuk, és Földünket és tartalékait gyermekeinknek, unokáinknak is megőrizhessük, komoly összefogásra van szükség. Bár számos törekvés meghaladja az egyén lehetőségeit, az egyes emberek is rengeteget tehetnek azért, hogy életmódjukkal, döntéseikkel kevésbé terheljék a bolygó erőforrásait, fogyasztásukkal pedig a vállalatokat és kormányokat is képesek befolyásolni - írják, hozzátéve, hogy ebben segít a WWF Magyarország mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel mindenki megtudhatja, hogy életmódjával milyen mértékben terheli a Föld erőforrásait, és amely személyre szabva vezeti a felhasználót a fenntarthatóság felé vezető úton.

A WWF Léptem először kiszámolja a felhasználó ökológiai lábnyomát hazai viszonylatban, valós magyarországi adatokra támaszkodva, majd egymásra épülő fenntarthatósági tippekkel és "izgalmas" kihívásokkal segít egyre tudatosabb fogyasztóvá válni.

"A tudomány világosan fogalmaz: ahhoz, hogy az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési limitet tartani tudjuk, drasztikus változtatásokra van szükség, amit egyszerűen már nincs időnk tovább halogatni. Ki kell lépnünk a komfortzónából, ami sosem egyszerű feladat. Ebben szeretnénk segítséget nyújtani a mobilalkalmazással, ami egyrészt megmutatja, hogy melyek azok a fogyasztási szokásaink, amelyeken mindenképpen változtatni kell, másrészt pedig bátorítást nyújt a változáshoz" - idézi a közlemény Harmat Ádámot, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programjának vezetőjét.

A WWF Léptem applikáció - amely tavaly Vodafone Digitális Díjat is nyert - már letölthető Androidra, hamarosan pedig iOS-re is elérhető lesz.

Címlapról ajánljuk
Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Itt az óriási hőhullám, és nem látszik a vége – komoly figyelmeztetések a tudománytól és a hatóságtól

Csütörtöktől tartós hőséghullám kezdődött, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érkezhet markáns változás, enyhülés. A magas csúcshőmérsékletek mellett a hétvégétől már az éjszakák sem hoznak érdemi felfrissülést. Páll Márton meteorológus, a HungaroMet munkatársa és az országos tisztifőorvos is felemeli most a mutatóujját.

„Nem népszerű szeretnék lenni Brüsszelben” – Magyar Péter az EU-csúcs második napjának reggelén

Minden pillanatban a magyar embereket szeretné képviselni, erről írt péntek reggel az EU-csúcs helyszínéről Magyar Péter miniszterelnök. „Tiszteletet adok és elvárom ugyanezt a hazám felé.”
inforadio
ARÉNA
2026.06.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Sikeres külföldi módszerrel motiválnák a természet állapotának javítására az építtetőket

Magyarországon naponta kiterjedt zöldterületek esnek áldozatul az építkezéseknek, a hazai szabályozás pedig sokszor engedékeny a nagyberuházásokkal szemben. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Pénzügyi Egyesület vezetőjének a másfélfok.hu-n megjelent cikke szerint érdemes lenne hazánkban is bevezetni az Egyesült Királyságban már alkalmazott modellt, amely arra kötelezi a beruházókat, hogy projektjeikkel ne csupán megóvják, hanem legalább tíz százalékkal javítsák is a természet állapotát. Ez a piacbarát rendszer új és stabil finanszírozási forrást teremthetne a hazai természeti területek, például a vizes élőhelyek vagy lápok megmentésére. Beszélgessen szakértőkkel a témáról a Portfolio Sustainable World 2026 konferenciáján!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×