eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 29. szombat Auguszta
Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina fecskendőkben előkészítve az oltáshoz Szekszárdon, a Tolna Megyei Balassa János Kórház oltópontján 2021. április 2-án.
Nyitókép: MTI/Kiss Dániel

A globális nyájimmunitás talán sosem érhető el, de oltva biztonságban lehetünk

A pandémia kezdete óta téma a nyájimmunitás: a szakértők szerint lehetséges, hogy sosem érjük majd el azt az állapotot, amelyben teljesen eltűnik a vírus, de ha mindannyian be leszünk oltva, ez nem gond.

A koronavírus-járvány kezdetén a nyájimmunitásról még nem feltétlenül az oltás által kialakuló állapotként beszéltünk: sokakban merült fel a természetesen, a vírusfertőzés által kialakult nyájimmunitás kérdése, mellyel kapcsolatban a szakértők már akkor sem nyilatkoztak pozitívan. A kórházakat túlterhelő, sok felesleges halálozással járó folyamat helyett most azonban hatékony és biztonságos oltásaink vannak az immunitás kialakítására. A helyi szintű nyájimmunitás kialakítása így már nem elérhetetlen, de az, hogy globálisan és tartósan is megmaradjon ez az állapot, már nem feltétlenül elérhető. Oltottan viszont így is biztonságban maradhatunk, írja a MedicalXpress.

A nyájimmunitásnak sokféle definíciója létezik: az egyik szerint a vírus reprodukciós rátája, azaz a sokat emlegetett r szám úgy esik 1 alá, hogy nincsenek korlátozó intézkedések, hanem az immunitás nem enged teret a terjedésnek. Egy másik meghatározás szerint nyájimmunitás esetén annyian ellenállók a betegséggel szemben, hogy az egyáltalán nem tud terjedni a közösségekben.

A koronavírus r-száma olyan közösségekben, ahol senki sem immunis a fertőzésre, jelenleg 2-4 között van.

Egyszerű matematikai számítással arra jutunk, hogy az emberek 50-75 százalékának kell ahhoz beoltatnia magát, hogy 1 alá essen a szám. Bonyolítja azonban a helyzetet, hogy a eltérő viselkedésformák különböző hatással vannak az r-számra: ha egy közösségben a távolságtartás jobban működik, kevesebben adják tovább a betegséget.

Az ugyanakkor biztos, hogy az oltások segítenek elérni a nyájimmunitást, méghozzá biztonságos módon. Izraelben és Nagy-Britanniában már megmutatkozik az oltások hatása a friss esetek számának csökkenésében: ez igazán biztató a jövőre nézve. Mindig lesznek ugyanakkor olyanok, akik nincsenek beoltva, ezáltal

mindig megmarad a rizikója annak, hogy újabb járványkitörés alakul ki.

Mindezen felül az új variánsok csökkenthetik is valamelyest az oltások hatékonyságát, ráadásul olyan helyeken, mint Brazília vagy India, most is tombol a járvány, ami magában hordozza további variánsok létrejöttének lehetőségét is.

Mindez azt jelenti, hogy talán soha nem fogunk megszabadulni az új koronavírustól, még akkor sem, ha hihetetlenül magas átoltottságot sikerül elérni a világ egészében. Lesznek olyan területek, amelyeken sikerül kipusztítani a sikeres oltási kampányoknak köszönhetően, de maradnak olyanok is, amelyeken pedig tovább terjed majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
A német kancellár tettre kész, de nem  mindenben

A német kancellár tettre kész, de nem mindenben

Az Egyesült Államok után kezdettől fogva Németország volt az az ország, amely legtöbb fegyverrel, illetve pénzügyi segítséggel támogatta Ukrajnát. A német támogatás fő koordinátora Olaf Scholz kancellár volt, aki immár csak ügyvezetőként képviselte országát a "tettrekészek" párizs csúcstalálkozóján.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×