Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
321.55
bux:
132444.68
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Újabb szondát küld a Holdra Kína

A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.

Hu Hao, a kínai holdkutatási program harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingben megrendezett Kínai Űrkonferencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása.

A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében.

A Csang'o-5 űrszonda 2020-ban landolt a Holdon, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre.

A Csang'o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műszerek is lesznek - mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelésekről van szó.

A Csang'o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak, amelyben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson. A programban még tervezik egy legénységgel működő űrállomás létrehozását, asztronauták holdraszállását, valamint tajminta gyűjtését egy aszteroidáról.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×