Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Újabb szondát küld a Holdra Kína

A Csang'o-6 űrszondát Kína 2024-ben akarja felbocsátani, hogy a Hold tulsó oldalán, a Déli-sark-Aitken-medencében gyűjtsön talajmintákat - jelentette be szombaton a kínai holdkutatási program egyik szakértője.

Hu Hao, a kínai holdkutatási program harmadik szakaszának vezető tervezője a Nankingben megrendezett Kínai Űrkonferencián számolt be arról, hogy már folyik az újabb küldetés részletes kidolgozása.

A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 volt az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre az Aitken-medence 180 kilométer széles Von Karman-kráterében.

A Csang'o-5 űrszonda 2020-ban landolt a Holdon, és decemberben 1731 grammnyi mintát hozott vissza a Földre.

A Csang'o-6 szintén mintákat gyűjt majd átfogó elemzés és kutatás céljából. A szondán francia, svéd, orosz és olasz műszerek is lesznek - mondta el Hu, arra azonban nem tért ki, hogy milyen felszerelésekről van szó.

A Csang'o szondák fontos elemei a kínai űrkutatási programnak, amelyben egy olyan szonda is szerepel, amely egy robotrover leszállását készíti elő a Marson. A programban még tervezik egy legénységgel működő űrállomás létrehozását, asztronauták holdraszállását, valamint tajminta gyűjtését egy aszteroidáról.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×