A klinikai kísérletek célja, hogy biztonságosság és hatékonyság szempontjából ebben az életkorban is megvizsgálja a védőoltásokat, valamint kiderítse, milyen dozírozásban kell azokat alkalmazni a kicsiknél – a Nature cikke azt járta körbe, milyen módszerekkel teszik meg ezt.

Kell-e nekik az oltás?

A gyerekek esetében ritka a súlyos megbetegedés a vírustól, és a halálozás még ennél is ritkább, de ezer betegből legfeljebb egy esetében a fertőzést követően sokszervi gyulladás alakulhat ki, mely potenciálisan halálos végkimenetelű. Ezen felül egyre több bizonyíték áll rendelkezésre az mRNS-vakcinák tekintetében azzal kapcsolatosan, hogy nemcsak a megbetegedést, hanem a megfertőződést is nagyon jó eséllyel védik ki, így ha a kicsik be vannak oltva, annak a társadalom egészségére is komoly hatása lehet. Bár a gyerekek nem szuperterjesztők, ahogyan azt kezdetben egyesek feltételezték, a variánsok térnyerése miatt ők is egyre többet tesznek hozzá a betegség terjedéséhez. Amíg nem zárunk be minden lehetséges ajtót előtte, a vírus igyekszik velünk maradni, így szükség van a legkisebbek immunizációjára is.

Így zajlanak a tesztek

Az első lépés a résztvevők egy csoportjának különböző dózisokkal való beoltása az ideális mennyiség megtalálásának érdekében. Ezt követően a különböző életkori csoportokba osztott gyerekek fele oltást, másik fele placebót kap, épp úgy, mint a felnőtteknél végzett kíséretekben. A kutatók hónapokon, sőt, éveken át figyelemmel kísérik a részt vevők egészségét. A gyerekek helyett szüleik dönthetnek a részvételről, de amennyiben már elég nagy gyermekről van szó, akkor az ő hozzájárulása is szükséges.

Másféle immunválasz várható

A gyermekek esetében erősebb immunválasz várható az oltásokra, mivel testük teli van olyan sejtekkel, amelyek még nem találkoztak patogénekkel. A korai eredmények szerint a 12–15 év köztiek ugyanannak a dózisnak a felvételére magasabb antitestszinttel reagáltak, mint a 16–25 évesek. Ez valószínűsíti azt, hogy esetükben nagyobb eséllyel fordul elő láz az oltás után, ezért meg kell találni az arany középutat az ideális immunválasz és a kevés mellékhatás közt. Tény ugyanakkor, hogy a gyerekeket nem zavarja annyira a láz, mint a felnőtteket.

Fontos ugyanakkor, hogy a gyermekkori alapimmunizáció menetrendjébe jól sikerüljön beilleszteni a koronavírus elleni oltást.

Így értékelik az eredményeket

A felnőtteken végzett tesztekbe tízezreket vontak és körükben vizsgálták, hányan betegednek meg olts, illetve placebo után. A gyerekek tesztjei néhány ezer fővel zajlanak: esetükben kevés lehet a tünetes beteg ahhoz, hogy ezt a módszert alkalmazzák, így inkább az immunmarkereket vizsgálják. Ha az immunválasz ugyanolyan erősnek bizonyul. mint felnőttekben, akkor hatékonynak tekintik a vakcinát.

A biztonságosság jelei

A felnőttekkel végzett tesztekben fontos kérdés volt, hogy az oltás nem erősíti-e fel a betegséget, ha mégis elkapja azt az oltott személy: a kísérletek ezzel kapcsolatosan megnyugtatón zárultak, de a gyerekeknél is figyelni kell erre, illetve arra is, hogy a sokszervi gyulladáshoz hasonló immunreakció ne alakuljon ki. Azt még nem tudjuk, a vérrögösödéssel kapcsolatos aggályok hogyan hatnak ezekre a kísérletekre: a Johnson&Johnson már bejelentett ilyen irányú kísérletet, melyet végül nem kezdtek meg, és az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca kísérletét is felfüggesztették a vérrögösödés problémájának felismerését követően.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!