eur:
411.28
usd:
397.82
bux:
79614.11
2024. november 22. péntek Cecília
Soós Zoltán háziorvos előkészíti az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinákat nyíregyházi rendelőjében 2021. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Vérrögképződéses esetetek: a kutatók ezt az öt kérdést tették fel

Az elmúlt héten már a második koronavírus elleni vakcina kapcsán merült fel a vérrögösödés problémája: az AstraZeneca után a Janssen szérumára is felfüggesztés és vizsgálatok vártak, miután gyanús eseteket fedeztek fel az oltások felvétele után.

Egy koronavírus elleni oltás beadásának akár csak időleges felfüggesztése is komoly következményekkel jár az egész világra: bár az AstraZeneca vakcinája kapcsán az előnyök nagyobbak a rizikónál, Dánia már megszüntette a vakcina használatát és több ország újfajta életkori korlátozást vezetett be, a Janssen pedig proaktívan maga függesztette fel vakcinájának szállítását egyes országokba.

A kutatók igyekeznek a káoszban rendet vágva öt fontos témában kutatni, hogy kiderülhessen, a valóságban inkább hasznosak, vagy inkább rizikósak ezek az oltások. A Nature cikke nyomán ezeket szemlézzük.

A kapcsolat jellege

Az AstraZeneca oltása, és azóta a Janssen vakcinája kapcsán az Európai Gyógyszerügynökség, az EMA azt mondta ki, hogy létezik kapcsolat a vérrögök kialakulása és a vakcina közt, azzal a kitétellel, hogy jelenleg nem tudják, mi ez pontosan. Mind az AstraZeneca, mind a Janssen oltása kapcsán jellemző, hogy bizonyos területeken, alhasban, agyban jelennek meg a vérrögök, melyek alacsony vérlemezkeszámmal párosulnak.

Egyes kutatások a heparin indukálta trombocitopéna (HIT) nevű, a vérhígító hatású heparin használatakor ritkán keletkező állapothoz hasonlítják az így kialakuló helyzetet.

Ez az állapot akkor jöhet létre, ha a heparin a négyes vérlemezkefaktor nevű fehérjéhez kötődik, ami immunválaszt vált ki: ennek eredménye a vérlemezkék pusztulása.

Az viszont rejtély, hogyan alakulhat ki ez az állapot heparin nélkül. A két érintett oltás adenovírust használ vektorként, amely a tüskefehérje DNS-kódját viszi be szervezetünkbe. Jelenleg nem tudni, hogy a vektor, a tüskefehérje, vagy valamiféle szennyeződés vezet-e az oltás összetevői közül a mellékhatáshoz.

Lehet más oltás is érintett?

Jelenleg csak adenovírust tartalmazó oltásokkal kapcsolatban merül fel a gyanú, de van még olyan vakcina, amelyben ez a vírus a vektor, mégpedig a Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V. A Gamaleja Intézet ugyanakkor szigorúan elhatárolja saját oltását a többitől. "Minden adenovírust vektorként használó vakcina más, ezáltal össze nem hasonlítható" - írták.

Mint arra rámutattak, a következő pontokban térhetnek el az oltások:

  • az adenovírus-változatok,
  • a sejtek, amelyekben tenyésztik őket,
  • a tüskefehérje DNS-ének szekvenciája,
  • a tisztításra használt módszer,
  • illetve a dozírozás is lehet eltérő.

Eric van Gorp holland virológus kutatócsapatával mindenesetre a különböző oltások érsejtekre gyakorolt hatását vizsgálja. Munkájukból kiderülhet, hogy az adenovírusokon alapuló oltások helyett inkább több mRNS-vakcinára lesz szükség, vagy nem itt kell az okot keresni.

Mennyire ritka a rögösödés?

Ez a legfontosabb információ annak eldöntésére, hogy egy oltás biztonságos-e, vagy sem.

Európában 25 millió oltottból 86-nál léptek fel gyanús tünetek

március 22-éig. Ez meglehetősen alacsony arány, a közeljövőben az várják, hogy a bejelentések száma viszont a hírek hatására nőni fog, olyan eseteket is ide sorolva, amelyek egyébként nem ezt az aggodalomra okot adó állapotot írják le.

Vannak veszélyeztetettebbek?

Nehéz meghatározni, hogy van-e olyan életkor, amelyben veszélyesebb beadni ezeket az oltásokat – főleg, mivel elég keveset tudtak azokból eddig beadni, és nem is egyenlő eloszlásban. Az AstraZeneca oltását kezdetben például sok ország az időseknek nem adta, attól tartva, esetükben nem elég hatásos – most viszont inkább a fiatalok nem kapják azt.

Az EMA azt nyilatkozta, nem tud életkor vagy nem alapján rizikócsoportokat meghatározni: bár az állapot nagyobb aranyban érintett nőket, mint férfiakat, ennek oka lehet akár az is, hogy főként egészségügyben dogozó nők kapták sok országban a vakcinát.

A félelem hatása

Nehezen kiszámítható, milyen következménye lesz a mellékhatásoktól való félelemnek a globális oltási hajlandóságra. Kutatók kiemelik: az, hogy ilyen alacsony esetszám is nyilvánosságra került, épp arra utal, milyen jól működnek a nemzeti mellékhatásjelző rendszerek, az azonban, hogy hogyan kommunikálják az esetleges rizikókat az emberek felé, kulcsfontosságú a bizalom megtartásának szempontjából.

Ha ugyanis a bizalom elveszik, nagyon nehéz azt újjáépíteni.

Az érintett oltások jövőjével kapcsolatos események az egész világra kihatnak. Két relatíve olcsó és könnyen tárolható vakcina érintett jelenleg, melyeknek egyike ráadásul egy adagban is véd. A legelesettebb, legszegényebb rétegek beoltása válhat veszélyeztetetté, ha ezekkel kapcsolatosan elutasító döntések születnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×