eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A 2020. márciusában a Gilead Sciences amerikai gyógyszeripari vállalat által közreadott képen az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir antivirális hatóanyagot tartalmazó üvegcséket zárja le egy gép a vállalat amerikai telephelyén. Az Európai Gyógyszerügynökség az április 2-án tartott virtuális ülésén ajánlást tett közzé, hogy milyen speciális helyzetekben alkalmazható a remdesivir a koronavírus-fertőzés kezelésére az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/AP/Gilead Sciences

A vakcina- után a gyógyszerfejlesztésben is globális összefogásra van szükség

Régóta tudtuk, hogy egy potenciálisan halálos vírus okozta pandémia bármikor térdre kényszerítheti a világot, mégsem sikerült antivirális szerekből beraktározni az eshetőségre készülve. A fejlesztésre a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hogy ne lépjünk kétszer ugyanabba a folyóba.

Az influenzavírusok és az ebola rokonsága mellett a koronavírusokra is számítottak azok a szakértők, akik régóta tudták már, hogy előbb-utóbb új pandémia kopogtat az ajtón: ennek ellenére széles spektrumú antivirális szerekből nagyon kevés állt a fejlesztés olyan fázisában, hogy a közeljövőben használatba vehetőként tarthassuk számon. A korai klinikai tesztek ígéretes eredményei után ráadásul a remdesivir nem tudta kellő bizonyossággal megmutatni azt, hogy valóban előnyt jelent használata: mégis, nem nagyon akad alternatívája.

A koronavírus elleni oltásokat világszerte ünneplik, miközben a betegséget kezelő gyógyszereknek is életmentő hatásuk lehetne. Olyan gyorsan kellett volna fejlesztésükbe vágni, mint a vakcinákéba, ám ez nem történt így – írja a Nature. A kutatók és a gyógyszercégek ugyan megteszik a maguk erőfeszítéseit, a legtöbb kormány ugyanakkor nem foglalkozik olyan komolyan a kérdéssel, mint a vakcinákéval.

Ha ez nem változik, a következő pandémia is felkészületlenül csap majd le ránk.

Pedig volt figyelmeztetés az elmúlt húsz évben elég: 2003-ban a SARS, 2012-ben a MERS mutatta meg, hogy küszöbön áll egy világjárvány. Elkezdődtek ugyan a gyógyszerfejlesztések, de nem jutott rájuk elegendő forrás. Talán az új koronavírus változtat ezen – megalakult például a COVID R&D Alliance, egy húsz élettudományi kutatócégből és befektetőcégből álló konzorcium, melynek célja a koronavírust kezelő gyógyszerek kutatási folyamatának akcelerálása. 25 különböző gyógyszert készítenek elő klinikai kísérletekre, ehhez pedig más, hasonló célokat kitűző társaságokkal együtt iparági és kormánybefektetésekre számítanak. A vakcinafejlesztésbe nemcsak hogy beszálltak egyes államok, hanem még garanciákat is vállaltak arra, hogy vesznek a szerekből, akkor is, ha nem lesznek hatásosak. Az antivirális készítményekkel ugyanígy kellene történnie.

Szerencsére vannak pozitív példák is: a remdesivirt már 2014 óta fejlesztették, 2017-ben mutatott ígéretes eredményeket állatkísérletekben, ebola ellen pedig sikerrel használták már embereken is Afrikában. Készen állt tehát arra, hogy nagy embertömegen használva is kipróbálhassák – ahogyan sok más szer is készen állhatott volna, ha a SARS és a MERS után megnyugvó világ nem feledkezett volna meg arról, hogy a gyógyszereket nem elég járvány idején elkezdeni fejleszteni.

A pandémia kezdete óta a világ kormányai összesen

90 milliárd dollár értékben áldoztak vakcinafejlesztésre,

az elvégzett munka pedig segít majd a jövő járványainak kezelésben is. Ugyanennek kellene történnie az antivirális gyógyszerekkel is, egyenlő elosztás mellett. Egy új pandémia nem találhat minket ismét üres gyógyszerszekrénnyel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×