eur:
399.53
usd:
368.15
bux:
86674.79
2025. március 14. péntek Matild
A 2020. márciusában a Gilead Sciences amerikai gyógyszeripari vállalat által közreadott képen az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir antivirális hatóanyagot tartalmazó üvegcséket zárja le egy gép a vállalat amerikai telephelyén. Az Európai Gyógyszerügynökség az április 2-án tartott virtuális ülésén ajánlást tett közzé, hogy milyen speciális helyzetekben alkalmazható a remdesivir a koronavírus-fertőzés kezelésére az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/AP/Gilead Sciences

A vakcina- után a gyógyszerfejlesztésben is globális összefogásra van szükség

Régóta tudtuk, hogy egy potenciálisan halálos vírus okozta pandémia bármikor térdre kényszerítheti a világot, mégsem sikerült antivirális szerekből beraktározni az eshetőségre készülve. A fejlesztésre a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hogy ne lépjünk kétszer ugyanabba a folyóba.

Az influenzavírusok és az ebola rokonsága mellett a koronavírusokra is számítottak azok a szakértők, akik régóta tudták már, hogy előbb-utóbb új pandémia kopogtat az ajtón: ennek ellenére széles spektrumú antivirális szerekből nagyon kevés állt a fejlesztés olyan fázisában, hogy a közeljövőben használatba vehetőként tarthassuk számon. A korai klinikai tesztek ígéretes eredményei után ráadásul a remdesivir nem tudta kellő bizonyossággal megmutatni azt, hogy valóban előnyt jelent használata: mégis, nem nagyon akad alternatívája.

A koronavírus elleni oltásokat világszerte ünneplik, miközben a betegséget kezelő gyógyszereknek is életmentő hatásuk lehetne. Olyan gyorsan kellett volna fejlesztésükbe vágni, mint a vakcinákéba, ám ez nem történt így – írja a Nature. A kutatók és a gyógyszercégek ugyan megteszik a maguk erőfeszítéseit, a legtöbb kormány ugyanakkor nem foglalkozik olyan komolyan a kérdéssel, mint a vakcinákéval.

Ha ez nem változik, a következő pandémia is felkészületlenül csap majd le ránk.

Pedig volt figyelmeztetés az elmúlt húsz évben elég: 2003-ban a SARS, 2012-ben a MERS mutatta meg, hogy küszöbön áll egy világjárvány. Elkezdődtek ugyan a gyógyszerfejlesztések, de nem jutott rájuk elegendő forrás. Talán az új koronavírus változtat ezen – megalakult például a COVID R&D Alliance, egy húsz élettudományi kutatócégből és befektetőcégből álló konzorcium, melynek célja a koronavírust kezelő gyógyszerek kutatási folyamatának akcelerálása. 25 különböző gyógyszert készítenek elő klinikai kísérletekre, ehhez pedig más, hasonló célokat kitűző társaságokkal együtt iparági és kormánybefektetésekre számítanak. A vakcinafejlesztésbe nemcsak hogy beszálltak egyes államok, hanem még garanciákat is vállaltak arra, hogy vesznek a szerekből, akkor is, ha nem lesznek hatásosak. Az antivirális készítményekkel ugyanígy kellene történnie.

Szerencsére vannak pozitív példák is: a remdesivirt már 2014 óta fejlesztették, 2017-ben mutatott ígéretes eredményeket állatkísérletekben, ebola ellen pedig sikerrel használták már embereken is Afrikában. Készen állt tehát arra, hogy nagy embertömegen használva is kipróbálhassák – ahogyan sok más szer is készen állhatott volna, ha a SARS és a MERS után megnyugvó világ nem feledkezett volna meg arról, hogy a gyógyszereket nem elég járvány idején elkezdeni fejleszteni.

A pandémia kezdete óta a világ kormányai összesen

90 milliárd dollár értékben áldoztak vakcinafejlesztésre,

az elvégzett munka pedig segít majd a jövő járványainak kezelésben is. Ugyanennek kellene történnie az antivirális gyógyszerekkel is, egyenlő elosztás mellett. Egy új pandémia nem találhat minket ismét üres gyógyszerszekrénnyel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Vakmerő újoncok, McLaren-áttörés és az elnyűhetetlen címvédő – ezt várja a szakértő az idei F1-es szezontól

Nagyon jó összképet mutat a Forma–1 2025-ös mezőnye, a jelenlegi számítások szerint azonban a McLaren versenytempóban körülbelül három tizedmásodperccel veri a közvetlen üldözőket – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter arról is beszélt, hogy a szezonnyitó Ausztrál Nagydíj végeredménye alapján még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az erőviszonyokról.

Csizmazia Gábor: a békéhez vezető úton sokkal több a kérdőjel, mint gondolnánk

Az amerikai–ukrán tárgyalásokról, az ezzel kapcsolatos amerikai igényekről, Volodimir Zelenszkij magatartásáról, vagy éppen a trumpi intézkedések republikánus és demokrata olvasatáról is beszélt Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.14. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Reagált Putyin a tűzszüneti javaslatra, összeomlottak az ukrán vonalak Kurszkban – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Továbbra is egymástól eltérő jelentések érkeznek a kurszki régióból, miután az elmúlt napokban az orosz hadsereg áttörte az ukrán védelmet, és majdnem teljesen visszaszerezte azt a kiszögellést, amelyet még a nyáron foglalt el Ukrajna. Délután reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán-amerikai tűzszüneti javaslatra, de nem mondta ki határozottan, hogy elutasítja-e azt vagy sem, hanem további megbeszéléseket helyezett kilátásba Donald Trump amerikai elnökkel. Trump nem sokkal később maga is megszólalt, pozitívan értékelve Putyin szavait, és azt mondta, kész tárgyalni az orosz elnökkel. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban az orosz államfő csak újabb manipulációt mutatott be. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 13. 22:00
2025. március 13. 14:30
×
×
×
×