Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
A 2020. márciusában a Gilead Sciences amerikai gyógyszeripari vállalat által közreadott képen az eredetileg az ebola ellen kifejlesztett remdesivir antivirális hatóanyagot tartalmazó üvegcséket zárja le egy gép a vállalat amerikai telephelyén. Az Európai Gyógyszerügynökség az április 2-án tartott virtuális ülésén ajánlást tett közzé, hogy milyen speciális helyzetekben alkalmazható a remdesivir a koronavírus-fertőzés kezelésére az Európai Unióban.
Nyitókép: MTI/AP/Gilead Sciences

A vakcina- után a gyógyszerfejlesztésben is globális összefogásra van szükség

Régóta tudtuk, hogy egy potenciálisan halálos vírus okozta pandémia bármikor térdre kényszerítheti a világot, mégsem sikerült antivirális szerekből beraktározni az eshetőségre készülve. A fejlesztésre a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk, hogy ne lépjünk kétszer ugyanabba a folyóba.

Az influenzavírusok és az ebola rokonsága mellett a koronavírusokra is számítottak azok a szakértők, akik régóta tudták már, hogy előbb-utóbb új pandémia kopogtat az ajtón: ennek ellenére széles spektrumú antivirális szerekből nagyon kevés állt a fejlesztés olyan fázisában, hogy a közeljövőben használatba vehetőként tarthassuk számon. A korai klinikai tesztek ígéretes eredményei után ráadásul a remdesivir nem tudta kellő bizonyossággal megmutatni azt, hogy valóban előnyt jelent használata: mégis, nem nagyon akad alternatívája.

A koronavírus elleni oltásokat világszerte ünneplik, miközben a betegséget kezelő gyógyszereknek is életmentő hatásuk lehetne. Olyan gyorsan kellett volna fejlesztésükbe vágni, mint a vakcinákéba, ám ez nem történt így – írja a Nature. A kutatók és a gyógyszercégek ugyan megteszik a maguk erőfeszítéseit, a legtöbb kormány ugyanakkor nem foglalkozik olyan komolyan a kérdéssel, mint a vakcinákéval.

Ha ez nem változik, a következő pandémia is felkészületlenül csap majd le ránk.

Pedig volt figyelmeztetés az elmúlt húsz évben elég: 2003-ban a SARS, 2012-ben a MERS mutatta meg, hogy küszöbön áll egy világjárvány. Elkezdődtek ugyan a gyógyszerfejlesztések, de nem jutott rájuk elegendő forrás. Talán az új koronavírus változtat ezen – megalakult például a COVID R&D Alliance, egy húsz élettudományi kutatócégből és befektetőcégből álló konzorcium, melynek célja a koronavírust kezelő gyógyszerek kutatási folyamatának akcelerálása. 25 különböző gyógyszert készítenek elő klinikai kísérletekre, ehhez pedig más, hasonló célokat kitűző társaságokkal együtt iparági és kormánybefektetésekre számítanak. A vakcinafejlesztésbe nemcsak hogy beszálltak egyes államok, hanem még garanciákat is vállaltak arra, hogy vesznek a szerekből, akkor is, ha nem lesznek hatásosak. Az antivirális készítményekkel ugyanígy kellene történnie.

Szerencsére vannak pozitív példák is: a remdesivirt már 2014 óta fejlesztették, 2017-ben mutatott ígéretes eredményeket állatkísérletekben, ebola ellen pedig sikerrel használták már embereken is Afrikában. Készen állt tehát arra, hogy nagy embertömegen használva is kipróbálhassák – ahogyan sok más szer is készen állhatott volna, ha a SARS és a MERS után megnyugvó világ nem feledkezett volna meg arról, hogy a gyógyszereket nem elég járvány idején elkezdeni fejleszteni.

A pandémia kezdete óta a világ kormányai összesen

90 milliárd dollár értékben áldoztak vakcinafejlesztésre,

az elvégzett munka pedig segít majd a jövő járványainak kezelésben is. Ugyanennek kellene történnie az antivirális gyógyszerekkel is, egyenlő elosztás mellett. Egy új pandémia nem találhat minket ismét üres gyógyszerszekrénnyel.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×