Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Egészségügyi dolgozók a Johnson & Johnson kizárólagos tulajdonú leányvállalata, a belga székhelyű Janssen Pharmaceutica gyógyszergyártó cég által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinát szállítják egy badalonai kórházban 2020. december 17-én. Az oltóanyagot önkénteseknek adják be a klinikai vizsgálatok harmadik fázisában.
Nyitókép: MTI/EFE/EPA/Enric Fontcuberta

Boldogkői Zsolt: több problémát is megold az egydózisú vakcina

Bár a Johnson and Johnson egyadagos oltóanyaga könnyen tárolható, de kevésbé hatékony, mint egy mRNS-alapú vakcina.

Dánia, Ausztria, Csehország és Görögország kormányfője az amerikai Johnson and Johnson gyógyszergyár vakcinájának beszerzésére szólította fel az Európai Uniót. Az EU-ban eddig még nem engedélyezett koronavírus-oltás első eredményei igencsak biztatók: a szer összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19 betegség mérsékelt és súlyos formái, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken.

Boldogkői Zsolt virológus, molekuláris genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője az InfoRádióban elmondta, az amerikai cég egy belga leányvállalata által, izraeli együttműködésben készült harmadik generációs, tehát modern oltóanyag újdonsága, hogy

már egy oltás is elegendő, mert magas védettségi szintet ad.

A másik nagy előnye, hogy ellentétben az mRNS alapú vakcinákkal, nem igényel extrém tárolást, 2 és 8 fok között, azaz egy hűtőszekrényben hónapokig eláll.

A virológus kiemelte, noha december elseje óta az Európai Unió hatóságai gördülő értékelési rendszert alkalmaznak, tehát a vakcinák klinikai 3-as fázisainak a különböző eredményeit szakaszosan és gyorsítva mérlegelik, de a Johnson and Johnson oltását még nem engedélyezték. A miniszterelnökök sürgetésének pedig szerinte az az oka, hogy egyszerűen nincs elég vakcina.

"Nem annyira hatékony ez az oltás, mint az mRNS vakcinák, viszont itt csak egy oltásra van szükség. Ha két dózisban kapja valaki a vakcinát, az jobban megterheli a szervezetét, a mellékhatások valószínűleg inkább jelentkeznek, viszont magasabb védettséget is ad" – mondta Boldogkői Zsolt.

Még egy biztató vakcinafejlesztésről is beszámolt a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének vezetője: ez az amerikai Novavaxé, amely rovarsejtekben megtermelt tüskefehérjét visz be az emberi szervezetbe, és nagyon jó antitesttermelést tudott elérni. A szakember szerint valószínűleg hamarosan ez is a piacra kerül.

"Vakcinabőségben leszünk"

– mondta a virológus, de hozzátette, még a harmadik generációs oltásoknál is vannak megoldásra váró problémák, mert hiába tudnak nagyon erős immunválaszt elérni, például az orosz vakcinánál gondot jelent, hogy a második oltásnál ellenanyagot kezd termelni a szervezet az első oltással bevitt adenovírus ellen, és ez rontaná a hatékonyságát, ezért más adenovírust használnak az első és a második oltásnál. Az AstraZeneca esetében ez nincs megoldva, a Johnson and Johnson vakcinája viszont egydózisú, ezért nem kell megoldás sem erre a problémára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

A tavalyi a nagy rekordok versenye volt, idén inkább komoly taktikázás várható – közeleg a Kékszalag rajtja

Július végén várhatóan gyenge lesz majd a széljárás, így sokkal inkább előtérbe kerülhet a taktika a Balaton-kerülő vitorlásversenyen – mondta az InfoRádióban a magyar szövetség elnöke. Gellér László szerint ilyen körülmények között több izgalomra lehet számítani, mert egy nagyon szeles versenyen vélhetően nem nagyon tudnák megnehezíteni a többiek a legutóbbi négy Kékszalagot megnyerő Fifty-Fifty dolgát.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×